Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - IV. Néhány jelentősebb tanácsrendelet elemző bemutatása
Részletes rendelkezések voltak találhatók a tanácstagi interpellációkra, az ülésekről szóló jegyzőkönyvekre, a tanács döntéseinek — rendeletéinek és határozatainak — nyilvántartására, közlésére, végrehajtásuk szervezésére és a végrehajtásról szóló beszámolásra. A különös működési szabályok között kezdetben a tanács alakuló üléséről, valamint a tanácsrendelet-alkotásról adott a jogalkotó rendezést, később a tanács néhány kiemelt fontosságú feladataival (városfejlesztési koncepció, tevékenységi program, általános rendezési terv, fejlesztési terv és költségvetés) kapcsolatos eljárási kérdéseket rendezte, majd ide telepítette a lakossági kapcsolatokra vonatkozó szervezeti formák (tanácskozási központok, lakó- és utcabizottságok rendszere, lakóterületi központokban folyó tevékenység) meghatározó szabályozását. Ezek részletes kidolgozását külön tanácsrendeletek tartalmazták. A szabályzatok V. fejezete a tanácstagok jogállásáról szólt. Bár a SzMSz-ek előírásainak megfogalmazásnál a tanács arra törekedett, hogy a központi jogszabályok rendelkezéseit ne vegye át vagy ne ismételje, e fejezetben mégis mellőzte ezt az elvet annak érdekében, hogy a testület tagjai a jogaikra és kötelességeikre vonatkozó előírásokat lehetőleg egy helyen olvashassák, függetlenül attól, hogy azokat országos vagy helyi jogszabály tartalmazta eredetileg. A szabályzatok e részében a tanács által választott megyei tanácstagok tevékenységére és annak figyelemmel kísérésére is találhatók voltak kívánalmak, ugyanitt lehetett megtalálni az összeférhetetlenségi eljárás szabályait is. Az 1984. és az 1986. évi SzMSz felsorolta azokat a hivatali szervezet döntési jogkörébe tartozó ügyeket, melyek a lakosság életkörülményeit közvetlenül érintették, ezért a döntés előtt kötelezően ki kellett kérni a tanácstag véleményét. Ezek között szerepeltek olyan kérdések, mint pl. út- és járdaépítés, a közműhálózat felújítása vagy fejlesztése, környezeti ártalommal járó létesítmény telepítése, utcaelnevezés. A végrehajtó bizottságra vonatkozó rendelkezések ugyancsak külön fejezetben kerültek elhelyezésre valamennyi szabályzatban. A testület létszámának rögzítése után a feladatokat és a hatásköröket rendezték a SzMSz-ek, majd — a tanácsülésről szóló részhez hasonlóan — a működés kérdéseit tartalmazó szabályok következtek. A tisztségviselőkről, vagyis a tanácselnökről, a helyetteseiről és a vb-titkárról szóló rendelkezések voltak találhatók a szabályzatok következő részében. A tanácselnök teendőit a tanács működésével, a tanácsi bizottságokkal, a tanácstagokkal, a tisztségviselők munkájával, a szakigazgatási szervek tevékenységével és a nem tanácsi szervekkel való kapcsolattartással összefüggésben részletezték. Az elnökhelyettesi általános tennivalók mellett megállapították elkülönített saját feladataikat, az úgynevezett tevékenységi felügyelet elveinek megfelelően. Kezdetben a szabályzat megfogalmazott olyan — központi elképzelések szerinti — igényt, hogy az elnökhelyettesek vezessenek bizottságot vagy többet is, utóbb azonban ez már nem szerepelt a szegedi SzMSz-ekben, mivel a megoldás hibásnak bizonyult a gyakorlatban. A tanácsrendelet e fejezete foglalkozott még a vb-titkár helyzetével kapcsolatos kérdésekkel. A következő részben központilag kevésbé szabályozott témával, a bizottságokkal foglalkozott valamennyi szabályzat. Felsorolta a jogalkotó a bizottságokat, de kimondta azt is, hogy e felsorolás magát a tanács testületét nem köti, vagyis indokolt esetben a bizottságokat átszervezheti vagy más bizottságokat is alakíthat. A szabályzat tartalmazta azt is, hogy az egyes bizottságok milyen konkrét feladatokat látnak el, természetesen a bizottságokra vonatkozó általános előírásokon túlmenően. A tanács a bizottságokra bíz253
