Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - IV. Néhány jelentősebb tanácsrendelet elemző bemutatása
formális hatályon kívül helyezéséről viszont csak jó egy évvel később, a 46/1991. /XII.31./ számú rendeletével intézkedett a közgyűlés. A szegedi tanácsi szervezeti és működési szabályzatok jellemző tartalmát csupán jelezni lehet, ezt úgy kíséreljük megoldani, hogy egy-egy részt a később bekövetkezett változtatásokra figyelemmel mutatunk be. A SzMSz kezdetben preambulum-jellegű bevezető részt is tartalmazott, ami Szeged történetének főbb állomásait vázlatosan rögzítette a kezdetektől a szabályzat megalkotásáig terjedő időig. Ez a megoldás elősegítette, hogy a rendelet helyi jellege ilyen aspektusból domináljon ugyan, viszont nehezen volt elkerülhető bizonyos aktualizálás, ami a megállapítások időtállóságát veszélyeztethette. Jogszabály-szerkesztési gondot is jelentett a bevezetés tartalmi helyességének fenntartása, ezért — feltehetően az említett problémák kiiktatása érdekében — az 1984. évi szabályzatban a rendelet bevezetője már nélkülözi a város történelmének áttekintését. Valamennyi szabályzat I. fejezetében megalapozó fontosságú rendelkezéseket tartalmazott: a tanács hivatalos megnevezése, illetékességi-működési területe, szerveinek megjelölése, valamint az, hogy a tanácsrendelet mellékletében milyen adatok (a város határainak leírása, a tanácstagok névjegyzéke, a választókerületek száma és területe, stb.) találhatók. Minden szabályzat következő része rögzítette a tanács feladatait és hatáskörét, s felsorolta azokat a hatásköröket, melyek gyakorlását a tanács testületé a végrehajtó bizottságra átruházta. Előírások voltak találhatók az átruházott hatáskörbe tartozó ügyek intézéséről történő beszámolási kötelezettségre is. A feladatok között kiemelt hangsúlyt kapott a későbbi szabályzatokban a városkörnyéki községek tanácsaival, illetve azok szerveivel való rendszeres kapcsolat-tartás, 1984 után azzal, hogy a tervszerű együttműködés érdekében a szegedi városi tanács és az időközben megszűnt szegedi járás területén működő községi tanácsok bizottságot hozhattak létre, ami a gyakorlatban néhány éven keresztül funkcionált is. A szabályzatok III. fejezete a nem tanácsi szervekkel (társadalmi és tömegszervezetek, gazdasági, kulturális, szociális téren működő szervek, bíróság, ügyészség, rendőrség, népi ellenőrzés, katonai igazgatási szervezet) való kapcsolatok kérdéseit rendezte. Szabályozta a tanács vagy a végrehajtó bizottság részére történő esetenkénti jelentés vagy tájékoztatás formáit, valamint a koordinációs értekezletek rendszerét, az együttműködési megállapodások szervi, tartalmi és funkcionális vonatkozásait. A Szegeden működő fontosabb nem tanácsi szervek jegyzéke ugyancsak a szabályzat mellékletei közé került. A következő fejezet a tanács, mint testület működésének kérdéseit szabályozta. A tevékenység rendezett kereteit elősegítő éves munkaterv követelményeinek rögzítése után a tanács üléséről, mint fő működési formáról adott részletes előírásokat. Itt voltak találhatók rendelkezések a tanácsülés összehívásáról és a napirendre vonatkozó javaslatokról, indítványokról, a testületi előterjesztések előkészítéséről, azok tartalmi és formai követelményeiről, a döntési (határozati) javaslatok megkívánt elveiről és elemeiről. A szabályzat kitért a tanácsülések előkészítésének kérdéseire, a meghívandók és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők körére, a meghívó tartalmára. Az ülések nyilvánosságát tette általánossá, e mellett rendelkezett a zárt ülések eseteiről és szabályairól, részletezte a tanácskozás rendjét, meghatározta a tanácsülést levezető tanácselnök feladatait. 252
