Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

Három nappal a jezsuiták templomában lezajlott szentelési szertartás után Glattfel- der megyéspüspök előadást tartott az Anyaszentegyházat Védő Egyesület szegedi csoportjának rendes havi vallásos délutánján. Az AVE a városban minden hónap második csütörtökén tartotta ezt a rendezvényét, most azonban a Csanádi püspök más elfoglaltsága miatt december 14-én, egy szerdai napon gyűltek össze az egyesület tagjai a jezsuita rendház kongregációs termében.34 A püspök beszédében a Szent István-i állameszme nagy fontosságát és országépítő erejét hangsúlyozta. A Szent István-i gondolat és a keresztény állameszme legfőbb elemének az egyház és az állam kiegyensúlyozott és harmonikus viszonyát tartotta. Glattfelder utalt azokra a sajnálatos politikai áramlatokra, amelyek szembeállították egymással a társadalom e két alapvető intézményét. Kárhoztatta a liberalizmust, a szociáldemokráciát, valamint a XX. század diktatórikus irányzatait. A kommunizmus mellett elítélte a nemzetiszocializmus egyházellenes és a fajelméleten alapuló rendszerét is, ugyanakkor beszélt a fasizmus általa helyesnek gondolt felfogásáról, amely Magyarországon el kell, hogy ismerje: „Csak Isten eszközeivel és a szentistváni állameszme világszerte elismert alapelveivel lehet a helyes utat megtalálni.”35

A piaristák által irányított szegedi városi Dugonics András gimnázium tanári kara és iljúsága a szülők és a régi tanítványok bevonásával triduummal búcsúzott az 1938-as évtől, melyben az ország államalapító királyunk emlékét ünnepelte. A december 19-21. közötti ájtatosságokat vezető lelkészek Szent Istvánhoz kapcsolódó elmélkedéseinek sorát csendes mise zárta le, melynek végén Glattfelder püspök pápai áldásban részesítette a jelenlevőket.36

December 19-én tartotta ülését a megyéspüspök elnökletével az Actio Catholica csanádi egyházmegyei tanácsa. A tanácskozás munkájában részt vett Mihalovics Zsig- mond, az Actio Catholica országos igazgatója is. Először a szervezet 1937—38-as munkaévének helyi eredményeit értékelték. Glattfelder püspök megnyitójában rámutatott, hogy az elmúlt esztendő középpontjában a „kettős szentév” lebonyolítása állt. Az eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év teljes sikerrel zárult. A szorosan vett hitbuzgalmi élet területén elért jelentős eredmények mellett Magyarország számára igen hasznos volt, hogy a nemzetközi közvélemény pozitív formálásában szintén komoly előrehaladás történt. Glattfelder szerint a katolikus egyházi rendezvények egy új világközvéleményt alakítottak ki hazánkról, s ennek nagy része volt abban, hogy az ország vezetése külpolitikai céljait hatékonyabban tudta megvalósítani. Ugyanakkor a püspök elégedetten állapította meg, hogy hazánk vezetői, hatóságai és különféle intézményei minden támogatást megadtak az egyházi ünnepségek lebonyolításához. Gondolatmenetéből kicsengett a katolikus egyház és a magyar állam zavartalan és gyümölcsöző együttműködésének nyugtázása. Fontosnak tartotta, hogy a szentév idején tapasztalt szellemiséget hosszú távon őrizzék meg és fejlesszék tovább az egy házmegy ében. 37

A megnyitó elhangzása után dr. Halász Pál, püspöki tanácsos, az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója olvasta fel jelentését a lefolyt munkaévről. Az egyházmegyei igazgatóság beszámolója sorra vette a szervezeti és hitbuzgalmi életet, a szociális és ka34 Délmagyqrország, 1938. december 15. 4. p.

35 Szegedi Új Nemzedék, 1938. december 15. 3—4. p.

36 Délmagyqrország, 1938. december 18. 5. p.

37 Szegedi Új Nemzedék, 1938. december 20. 6. p.

142