Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
34 000 pengőt tettek ki.6 Teljesen hiányzott azonban még a belső berendezés. Az egyházközség vezetősége úgy számított, hogy a főoltár és a mellékoltárok, a színes üvegablakok, a padok, a szószék és az orgona legalább további 30-35 000 pengőbe kerül majd. Ennek előteremtését — hasonlóan az építkezés kiadásainak fedezéséhez — főleg a hívők bőkezű adományaiból kívánták fedezni. Az építkezés finanszírozásához egyébként a szatymazi egyházközség a kegyúr Szeged város segítségével bankkölcsönt vett fel. Ugyanakkor azt kérte a város vezetésétől, hogy Szatymázon rendszeresítsék a kántori állást, hasonlóan Somogyi-telephez.? Az újságok elismerő hangon írtak a hármas tor- nyú, egyik legszebb és legnagyobb tanyai templomról, dicsérve tervezőjének, id. Tápay Dezső építésznek ügyességét.» Az első bécsi döntés hírére és a Felvidékre történő bevonulás alkalmából a Csanádi egyházmegye katolikus templomaiban hálaadó istentiszteleteket tartottak. November 6- án a szegedi székesegyházban Glattfelder püspök vezette a szertartást. Szentbeszédében természetesen az események metafizikai értelmezésére helyezte a hangsúlyt. „Szent István királyunk drága öröksége visszatért az ő népéhez, nyilván azért, mert az e jubileumi év során annyit imádkozott, mint talán történelme idején még soha.”9 — mondta Glattfelder. A nemzet biztos jövője és fölemelkedése egyetlen útjaként a szilárd hitet és az isteni kegyelem ihletének befogadását jelölte meg. A Külsőszegedi Esperesi Kerület 1938. november 17-én tartotta rendes őszi gyűlését. Dr. Krämer Tamás kerületi esperes jelentésében kiemelte, hogy még sohasem volt alkalma annyi örvendetes eseményről beszámolni, mint most. Elsőként a domaszéki „Zöldfás-iskola” mellett épült 400 fős befogadóképességű kápolna felszentelését említette. Majd a szatymazi templom építéséről szólva kijelentette, hogy az már teljesen tető alatt van, s mire „...teljesen be lesz fejezve és az új templomhoz illő új felszereléssel el lesz látva 50-60 000 pengőbe fog kerülni...”io Elmondta, hogy Szeged-Királyhalmon (ma Ásotthalom) a templom az egyházközség áldozatkészségéből és a kegyúr Szeged város hozzájárulásával .....az épület szépségéhez méltó művészi festést kapott 7200 P é rtékben”.>i Szeged-Csengelén pedig felépült a plébániaiak 9000 pengő költségvetéssel, melyhez a kegyúr város hatósága 3000 pengővel járult hozzá. 12 Krämer felsorolásából láthatjuk, hogy a Szent István-jubileum tárgyi vonatkozásban is gyümölcsöző volt az esperesi kerületben. Szeged törvényhatósági bizottsága november 16-án díszközgyűlésen ünnepelte meg a Felvidék Magyarországhoz történt visszatérését. A közgyűlésen dr. Imecs György, a város főispánja, dr. Tóth Béla polgármester-helyettes és dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök mondott beszédet. Egyikük sem mulasztotta el az alkalmat, hogy kifejezze meggyőződését a Szent István jubileumi év valláserkölcsi eredményei és a kedvező külpolitikai változások közötti összefüggésről. Imecs György kiemelte: „Szent István magasztos emlékének hódolt ebben az évben a nemzet és csodás rendelés, hogy éppen az ő emlékévében, az ő tiszteletére tartott ünnepségek után tört meg a trianoni bi6 Délmagyqrország, 1938. november 1. 8. p. 7 Szegedi Új Nemzedék, 1938. november 1. 4. p. 8 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. november 11. 8. p. 9 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. november 8. 5. p. 10 SzCsEPL. 150./1939. sz. 11 Uo. 12 Uo. 137
