Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
lines és tért vissza a nemzettesthez annak egyik integráns része. Legyen útmutatás, legyen intőjel (sic!) ez a tény, hogy amíg hagyományainkat, történelmünk nagyjait tiszteletben tartjuk, az ő példájukból merítünk irányelveket, azokszerint munkálkodunk és élünk, semmilyen sorscsapás le nem tiporhat, meg nem semmisíthet...”^ Glattfelder püspök felszólalásában a Felvidék visszatérését méltatta és erkölcsi megvilágításban a jövő feladatait elemezte. 1938. november 21-én országos nemzeti zarándoklat indult Rómába Serédi Juszti- nián bíboros, esztergomi érsek vezetésével, hogy ott a zarándokok megköszönjék XI. Pius pápának azt a döntését, amellyel Szent István jubileumi évében Budapestnek juttatta a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus rendezési jogát. Szegedről a megyéspüspök vezetésével csak kisszámú hívő tudott részt venni a zarándoklaton, mégis szólnunk kell róla. Ugyanis az esemény mind országosan, mind helyileg nagy publicitást kapott. A városban megjelenő sajtóorgánumok közül először a Szegedi Új Nemzedék 1938. augusztus 28-ai száma tudósított a tervezett hálazarándoklatról.'4 A zarándoklást rendező Actio Catholica Országos Elnöksége nevében Serédi Jusztinián hercegprímás szeptember 25-én hivatalos levelet írt Glattfelder püspöknek. Ebben az út fő céljaként a XI. Pius pápa iránti hála kifejezését jelölte meg, de az eucharisztikus világkongresszuson pápai legátusként részt vevő Eugenio Pacelli bíboros államtitkár felé történő köszönet- nyilvánítást is fontosnak tartotta megemlíteni. Serédi felkérte a Csanádi püpököt a zarándoklat támogatására, mert mint írta: „Nagyon kívánatos lenne, hogy a hálazarándok- lásban valamennyi egyházmegye képviselete biztosíttatnék.”15 Levele mellé csatolta az Actio Catholica részletes tájékoztatóját az utazás gyakorlati tudnivalóiról. Glattfelder a hercegprímás kérésének megfelelelően körlevélben hívta fel papjai és a hívők figyelmét a zarándoklaton való részvételre.^ A szegedi sajtó szintén igyekezett népszerűsíteni a római zarándoklás ügyét. A Szegedi Új Nemzedék november elején közölte az olvasókkal, hogy a Csanádi egyházmegye híveit a megyéspüspök fogja vezetni a zarándokúton.i? A hívők zarándoklásra való mozgósítása azonban meglehetősen gyenge eredményt ért el. Ugyanis az örök városba látogató több mint 400 fő között 24 személy volt csak a Csanádi egyházmegyéből érkezett. Szegedről 6 zarándok utazott Rómába.18 A Tisza-parti városból elutazott személyek listáján ott szerepelt Glattfelder püspök, Halász Pál püspöki tanácsos és Pólyák Károly hittanár neve.'9 A fenti adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a nemzeti hálazarándoklaton való aktív részvételre ösztönző felhívások szinte teljesen visszhang nélkül maradtak Szegeden. Ennek okai közül az egyik legjelentősebb talán az, hogy egy ilyen utazás a legtöbb embernek túlságosan drága volt. Pedig a zarándokúton részt vevők számára igen tartalmas és szép programot állítottak össze. A Firenze — Assisi — Perugia — Róma — Nápoly — Róma — Bologna — Padova — Velence útvonalon gyönyörű élményekben lehetett részük. Kétségtelen, hogy a katolikus hívők igen nagy várakozással készültek a pápával való találkozásra, amely a vallásos eseményekben rendkívül gazdag út csúcspontjának számított. Azonban >3 Szegedi Új Nemzedék, 1938. november 17. 1. p. 14 Szegedi Új Nemzedék, 1938. augusztus 28. 3. p. is SzCsEPL. 2858./1938. sz. 16 Circ. Csapiad, de anno 1938. Szeged, Juhász István Nyomdája, 1938./VI. körlevél, 19—21. p. 17 Szegedi Új Nemzedék, 1938. november 6. 3. p. i* Délmagyqrország, 1938. december 11. 5—6. p. 19 Szegedi Új Nemzedék, 1938. november 22. 5. p. 138