Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
kotásait, amikor ismét átéli azokat, továbbítja nekünk és a karmester folyton változó ihletével és perspektívájával gazdagítja. ... Kodályt, a zeneirodalom egyik legnagyobb élő költőjét, a magyar nemzet egyik legnagyobb büszkeségét nagy ünnepléssel fogadta a nézőtér. Zúgott a taps a Dóm-téren át, hogy visszhangzottak a falak...”9 — olvashatjuk a Szegedi Naplóban. A hangversenyen közreműködött a Budapesti Hangversenyzenekar, a budapesti operaház kórusa, Gina Cigna (a milánói Scala énekesnője), Budanovits Mária, Székely Mihály és Laurisin Lajos. Augusztus 6-án került sor Újházy György: István király népe című drámájának bemutatójára. Az esemény országos érdeklődést váltott ki. Ezt bizonyítandóan adta hírül a sajtó, hogy: „Képviselteti magát a bemutatón nemcsak a kultuszminisztérium, az Országos Szent István Bizottság, hanem a legmagasabb egyházi fórumok is. ... Az új magyar történelmi színmű ünnepi előadására bejelentette érkezését Serédi Jusztinián Magyarország bíboros hercegprímása is.”io A bemutatóra összegyűlt közönségnek azonban közel másfél órát kellett várnia az este 8 órára meghirdetett kezdési időpont után, mire elkezdődött az előadás. Ugyanis a kánikulai hőségben a premier délutánján hirtelen viharos erejű szél támadt fel, amely romba döntötte a mű felállított díszleteit. A csillapodni nem akaró szélben a díszletező munkások minden erőfeszítése ellenére sem lehetett felállítani az erősen megsérült díszleteket. így este fél tízkor a színpadon megjelenő Janovics Jenő — a szabadtéri játékok főrendezője — bejelentette, hogy az előadást az eredeti díszletek nélkül kénytelenek megtartani. A bemutató nemcsak a szegedi lapokban kapott jó kritikákat, hanem országosan is. Idézzük fel a Színházi Életből Vér György írását: „Újházy György ebben az új magyar történelmi drámában az Ázsiából érkezett magyarság európai útját és keresztényi elhivatottságát rajzolta meg. ... A pogány múlt mögött a jövő, ahogy Géza fejedelem a színpadi akció tüzében keresztvíz alá hajtja gondban és kalandban, barbár küzdelemben megfehéredett fejét. A nézők ezrei meghatva és megilletődve nézték a pogány holdsugárból a jövő felé intő megkeresztelési szertartást, amellyel Gécse (sic!) nagyúr a korona és az európaiság felé vitte el lázadó, de életre hivatott népét. Tímár József színészi pályájának idáig legkiemelkedőbb pontjára érkezett el a fejedelem szerepében, vérből és gondolatból mintázta meg ezt a történelmi lovasszobrot, ahogy a pogány-barbár múltakkal a szívében rádöbben hivatására az új haza európai földjén. Olykor havasi ordas bömbölésével zengett át hangja téren és időn, majd tisztán zengő fohásza szárnyalta át a távolságokat, — munkája több volt egyszerű színészi ábrázolásnál, — a történelem és a szobor szólalt meg hangjában. Mellette és körülötte a magyar színészet kiválóságai: Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Táray Ferenc, Lehotay Árpád, Rápolthy Anna, Poór Lili egy- egy remek alakítással és Fekete Mihály, Újlaky László, Forgács Sándor, Kemény László, Ihász Aladár, Rubinyi Tibor és a többiek a sokszáz szereplő között. A drámai akciót Losonczy Dezső kort és századokat idéző zenéje kísérte.”n A Szegedi Filharmonikuso- 9 10 * 9 Szegedi Napló, 1938. augusztus 3. 3.p. Az említett „Te Deum” közhasználatú neve ma már „Budavári Te Deum”. A művet ugyanis Kodály a székesfőváros megrendelésére, Buda töröktől való felszabadításának 250. évfordulójára komponálta, s a Budavári Koronázó Főtemplomban mutatták be 1936. szeptember 2-án. Kodály és Szeged kapcsolatait egyébként Péter László dolgozta fel kitűnő alaposságú művében: Péter László: Kodály Szegeden. A Somogyi-könyvtár kiadványai 25. Szeged, 1982. 10 Szegedi Új Nemzedék, 1938. augusztus 5. 2. p. n Vér György: „István király néjie” a szegedi Dóm-téren = Színházi Élet, 1938. augusztus 13. 52—54. p. Az idézett szövegben szereplő „Gécse nagyúr” valószínűleg a Géza nagyúr elírása. 126