Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

lius elején „Szeged nagy napjai” címmel közölt cikket. Ebben többek között ezt olvashatjuk: „Lázasan készül Szeged a dómtéri játékokra. Hetedik évben rendezik meg az idén a ma már európai hírűvé vált szabadtéri játékokat azon a téren, amelyet gróf Kle- belsberg Kuno elgondolásai alapján a tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló magyar építőművész Rerrich Béla valósított meg. Ma már egészen hozzátartozik a város képéhez minden év nyarán a tízezer nézőre épített dómtéri tribün, a magyar produkciókban még sehol sem látott hatalmas színpad a Dóm márvány feljárója előtt, az utcákon hullámzó sokezemyi idegen, lassanként a nagy tiszaparti város teljesen átalakul az ünnepi játékok városává. Az idén mégis sokkal nagyobb készülődés és V is várakozás előzi meg a dómtéri premiert és ennek a hangulatnak kétségtelenül az az oka, hogy nemcsak majdnem négy hétre hosszabbították meg a programot, de a műsoron olyan művészi események szerepelnek, amelyekre eddig még nem volt példa. A szokásos három bemutató helyett az idén öt darab szerepel a műsoron, ezenkívül pedig két nagyszabású zenei esemény. Július 23 és augusztus 15 között 15 előadást, két dómtéri monstre-hangversenyt és több Dóm-hangversenyt rendeznek.”5

Mint ahogy azt a fentiekben már említettük, a város vezetése és a Szegedi Szabadtéri Játékok Bizottsága nagy súlyt helyezett az 1938-as nyári játékok megrendezésére. Dr. Imecs György főispán a Szent István jubileumi év tervezett szegedi ünnepségeiről szólva egy 1938. május 31-én készült jelentésében a következőket írta: A Szegeden rendezendő világi és társadalmi ünnepségek „középpontjában a ... Szegedi Szabadtéri Játékok állanak. A Szentévvel kapcsolatban különlegesen beállított műsorszám egyrészt az István király népe című vallásos jellegű játék lesz, másrészt a nagyarányú Verdi Requiem, amely a milánói Scala vendégművészeinek közreműködésével a Dóm téren fog elhangzani. ”6 S bár a szabadtéri játékok ötletének megszületése óta igen heves viták folytak a játékok szükségessége és megrendezésük módja körül, az 1938-as év minden eddiginél nagyobb sikereket hozott. Mindez Hont Ferencet, a játékok gondolatának szülőatyját és az őt támogatókat igazolta. A játékok előkészületeiről a Magyar Rádió július 19-én 35 perces helyszíni közvetítésben számolt be.5 6 7 8

Az 1938-as szabadtéri játékok július 23-án este Madách Imre: Az ember tragédiája című művének előadásával kezdődtek meg, melyet immár hatodszor mutattak be a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Július 24-én Kodály Zoltán daljátékát, a Háry Jánost adták elő. Július 25-én Herczeg Ferenc: Bizánc című színművét láthatta a közönség a Dóm téren. Július 30-án Puccini operájának, a Turandotnak dallamai csendültek fel a szabadtéri színpadon. E nap délutánján érkezett meg Szegedre Kodály Zoltán.8 Augusztus 2-án este ő vezényelte a saját műveiből összeállított hangversenyt, melyet a Szegedi Szabadtéri Játékok Bizottsága a Szent István-évre való tekintettel vett fel a játékok előadásai közé Újházy György színművével együtt. A hangverseny műsorán az 1923-ban komponált Psalmus Hungaricus, az 1936-ban írt Te Deum és az 1934-ben született Jézus és a kufárok motetta szerepelt. A szegedi napilapok igen elismerő hangon írtak a hangversenyről. „Kodályt dirigálni látni, maga is nagy esemény. Hogyan fonja, szövi, árnyalja művét. Hogyan esik újra abba a transzba, amely létrehozta a zeneművészet mesteri al5 Színházi Élet. Színházi, film, irodalmi és művészeti szaklap. Szerk.: Incze Sándor. 1938. július 2.

42. p.

6 CsML. IV. B. 1401. b./60. d. Szeged Város Főispánjának iratai. 507./1938. sz.

7 Szegedi Napló, 1938. július 20. 4. p.

8 Délmagyarország, 1938. július 26. 4. p.

125