Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

A SZENT ISTVÁN JUBILEUMI ÉV HELYI ESEMÉNYEI A SZENT JOBB

SZEGEDI ÚTJA UTÁN

A Szent Jobb szegedi látogatásával egy időben a városban tartózkodtak az V. Magyar Pilótapiknik résztvevői is. A kormányzó idősebb fia, Horthy István 1938. június 20-ai keltezésű levelében közölte Imecs főispánnal, hogy a pilótapikniket június 25. és július 1. között rendezik meg, s június 26-án 15 óra 30 perc és 16 óra 30 perc között a piknik repülői Szegedre fognak érkezni.' A pilótapikniken résztvevő magyar és angol pilóták 24 gépe Siófokról indult a Tisza-parti városba. A repülőtéren a fogadásukra dr. Imecs György főispán vezetésével megjelent bizottság meglehetősen sokat várakozott az előkelő vendégekre, mert azok az előre megadott időpontnál később, csak 17 órakor érkeztek meg. A pilóták először a város nevezetességeivel ismerkedtek, majd este fél hét után a Fogadalmi templom előtti téren jelentek meg. Ott megtekintették a beérkező Szent Jobb-körmenetet, majd az ünnepi szertartást. Este a Hungária-szállóban vacsoráztak. A Tápéi Gyöngyösbokréta magyar táncokat mutatott be és magyar dalokat énekelt a vendégek szórakoztatására. Azokat annyira megragadta a látvány, hogy „éjfél felé már a legnagyobb ambícióval igyekeztek elsajátítani a csárdás alapelemeit és magyar nótákat dúdolva ropták az angol urak és pilótalédik a csárdást a gyöngyösbokréta legényeivel és menyecskéivel s a legjobb hangulatban az éjszakai órákig mulattak. ”2 Az V. Magyar Pilótapiknik résztvevői június 27-én Szegedről Miskolcra indultak tovább.

A Szent Jobb szegedi útjának ünnepi pillanatait követően az élet visszazökkent a megszokott menetébe. Glattfelder Gyula megyéspüspök az ereklye búcsúztatása után azonnal Budapestre utazott a felsőház ülésére, melyen a költségvetést és a „Szent Ist- ván-javaslatot” tárgyalták meg. Az ülés június 27-én délelőtt nyílt meg, és Glattfelder már aznap délután „nagy beszédben szólt hozzá a közjogi bizottság jelentése alapján az országgyűlésnek Szent István király emlékére Székesfehérvárott tartandó üléséről szóló javaslatához”.3

Szeged törvényhatósági bizottsága július 1-jén tartotta soronkövetkező rendes közgyűlését. A közgyűlés megnyitása után dr. Imecs György főispán mondott beszédet, melynek első részében a hetvenéves kormányzót köszöntötte, majd a Szent Jobb szegedi útjáról szólt: „A szegedi lélek gyönyörűen nyilatkozott meg a Szent Jobb fogadásában. Aratás idején, izzó hőségben sok tízezer ember rótta le hódolatát az ereklye előtt, órák hosszat türelemmel várták áhítatba merülve és egész éjjel zarándokoltak hozzá.”1 2 3 4 Ez a nép, amely a Tisza és a Maros találkozásánál él, tekintélyt és hagyományokat tisztelő hazafias érzésében rendíthetetlen, mélységesen vallásos és szorgalmasan dolgozik — mondta elismerően a főispán.

Az elkövetkező hetekben Szegeden teljes erővel folytak a szabadtéri játékok előkészületei, melyek egyre inkább a város lakossága figyelmének előterébe kerültek. De nemcsak a szegediek várták nagy érdeklődéssel a játékok kezdetét, hanem az egész ország odafigyelt a „magyar Salzburgra”. A Budapesten megjelenő Színházi Élet 1938 jú1 CsML. IV. B. 1401. b./60. d. Szeged Város Főispánjának iratai. 519./1938. sz.

2 Szegedi Nppló, 1938. június 28. 5. p.

3 Nemzeti Újság, 1938. június 28. 6.p.

4 Szegedi Napló, 1938. július 2. 3. p.

124