Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

vitelezésére nincs pénze. És nem volt az elkövetkező háborús évek alatt sem. így a Hunyadi-liget terve megvalósulatlan maradt.

A nagy tetszéssel fogadott polgármesteri beszéd után Vinkler Elemér kormányfőtanácsos tolmácsolta a szegedi római katolikus egyházközségek üdvözletét a díszközgyűlés résztvevőinek. Végül Glattfelder püspök szólalt fel. Az elismerés hangján beszélt a ferencesek évszázados nemzetépítő és nemzetfenntartó kulturális munkásságáról, akik a török hódítás idején is ébren tartották a magyar nemzeti érzést és a keresztény hitet. Ennek köszönheti Szeged népe, hogy megmaradt kereszténynek és magyarnak — mondta Glattfelder. „Ha a ferencesek szellemében folytatjuk harcainkat, jöhetnek felénk viharok, akkor e vihar csak pillanatnyi szerencsétlenség lesz, s megmarad számunkra a haza integritása.”^ — fejezte be a szokásos gondolatmenettel beszédét a megyéspüspök. A díszközgyűlés után az alsóvárosi kultúrházban a meghívott előkelőségek ebéden vettek részt.

Az alsóvárosi Havas Boldogasszony templomának felszentelését követő napokban tartották Szeged több középfokú oktatási intézményében a tanévzáró ünnepélyeket, melyeket egyúttal felhasználtak arra, hogy a Szent István jubileumi évről megemlékezzenek. A Madách utcai állami polgári fiúiskola június 6-án délután rendezte meg Szent István-ünnepélyét az intézet tornatermében.>3 A Szeged III. kerületi Magyar Királyi Állami Szent Imre Herceg Polgári Fiúiskola szintén június 6-án tartotta Szent István-em- lékünnepélyét az alsóvárosi kultúrházban. Az ünnepélyen, melyen az iskola tanulói előadták a „Szent Imre” című háromfelvonásos, zenés színművet, megjelent Glattfelder püspök. A Szegedi Új Nemzedék tudósítása szerint: „A darab tanítása és minden szava a ma élőknek igazán aktuális volt, mert kifejezetten aláhúzta a keresztény és nemzeti gondolatot, amelyre nemcsak az ország építésében van szükség, hanem annak megújhodásában is.”* 13 14 * 16

Az elemi iskolák közül a rókusi elemi iskola évzáró ünnepélyéről kell külön megemlékeznünk. Ugyanis az 1938. június 12-én délután tartott ünnepélyen szentelték fel az iskola Szent István-díszzászlóját. A Szent István képmásával díszített zászlót a Szent Rókus-templomban szentelte fel dr. Henny Ferenc főesperes-plébános. Az ünnepségen Szenthelyi-Molnár István hitoktató és Szabó János igazgató mondott beszédet, példaképül állítva Szent Istvánt és fiát, Szent Imre herceget a megjelentek elé.>5

A Szent István jubileumi év szegedi eseménysorozatának következő színhelye Do- maszék volt. Ezen a szegedi tanyaközponton június 19-én helyezték el a „Zöldfás-isko- la” mellett épülő kápolna alapkövét. Domaszék ekkor a Szeged-zákányi plébánia filiája volt, s eddig nem rendelkezett külön istentiszteleti hellyel sem. Az ünnepséget június 19-én délelőtt 9 órakor ünnepi mise vezette be, melyet Széli József plébános celebrált a „Zöldfás-iskola” udvarán. A mintegy 800 főnyi ünneplő közönség ezután az épülő kápolnához vonult, ahol Koncz Ede igazgató-tanító felolvasta az alapkőben elhelyezendő okmány szövegét. Az okmányt Széli József plébános helyezte el. Délben újra misét tartottak. Az ünnepség bankettel zárult, is A kápolna építése kétségkívül helyi kezdeményezésre indult meg, de jól illeszkedett az Actio Catholica „Szent István temp>2 Uo.

13 Szegedi Új Nemzedék, 1938. június 5. 8. p.

14 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. június 9. 4. p.

>5 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. június 14. 6. p.

16 Szegedi Napló, 1938. június 21. 2. p.

111