Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

lomépítési mozgalma” elképzeléseinek keretei közé. Ennek a mozgalomnak az volt a célja, hogy azokat a kis lélekszámú egyházközségeket, ahol helyi erőből nem tudnának önálló istentiszteleti helyiséget építeni, hozzásegítsék ilyenek megépítéséhez. Az Actio Catholica kápolna-típusterveket is készíttetett a kivitelezés megkönnyítésére. „Az épület torony nélküli, két helyiségből álló, tisztes, de egyszerű épület. A terv egységes normál-terv, ami által a költség már kevesebb. Úgy készül azonban, hogy esetleg később torony is készül hozzá, de ez már helyi feladat lesz.”>7

Az 1938 június közepét követő napokban a szegedi lakosok egyre fokozódó érdeklődéssel figyelték a közelgő nagy esemény, a Szent Jobb Szegedre érkezésének előkészületeit. A helyi napilapok mind terjedelmesebb cikkekben tájékoztatták olvasóikat a szervezési munkálatokról. A Szent Jobb szegedi látogatásának előkészítésére külön bizottság alakult, melyben a városi hatóságok és az állami szervek képviselői, valamint egyházi személyek vettek részt. Csongrád vármegyét dr. Dósa István alispán, Csanád vármegyét pedig dr. Ring Béla alispán képviselte a bizottságban, amely jó előre megkapta az Actio Catholica Országos Elnökségének tájékoztatóját a Szent Jobbot szállító Arany vonat negyedik útjáról. Eszerint a vonat 1938. június 26-án reggel 6 óra 33 perckor indul a budapesti Keleti pályaudvarról, és Soroksár — Kiskunlacháza — Kunszent- miklós — Tass — Fülöpszállás — Kiskőrös — Kalocsa — Kiskőrös — Kiskunhalas — Kiskunfélegyháza érintése után fut be Szegedre, a tervek szerint június 26-án 19 óra 10 perckor. Innen másnap délelőtt 10 órakor indul Hódmezővásárhely — Szentes — Csongrád — Gátér — Kiskunfélegyháza — Kecskemét — Nagykőrös — Cegléd útvonalon át vissza Budapestre.>8

Az előkészítő bizottság június 7-én ült össze, hogy részletesen megvitassa a Szent Jobb Szegedre érkezésével kapcsolatos teendőket. Az ülésen az ünnepségek lebonyolítására kétféle terv merült fel. Az egyik szerint az Arany vonat a villamos sínéin bement volna a Széchenyi térre, hogy ott kezdődjön az ünnepély. A másik elgondolás hívei úgy tartották helyesebbnek, ha a Szent Jobbot a szegedi nagyállomáson fogadnák, illetve a város vezetői eléje utaznának Kistelekig. Megérkezése után a Fogadalmi templom elé kísérnék, és ott kezdődne meg az ünnepség. Hosszas vita után úgy döntöttek, hogy az Aranyvonatot nem viszik be a Széchenyi térre, mert ennek technikai akadályai vannak. Ugyanakkor a városi vezetők sem utaznak a Szent Jobb elé, hanem a nagyállomáson fogadják az egyházi, katonai és más előkelőségekkel együtt. Onnan díszkísérettel ötös és négyes fogatokon viszik be az ereklyét a dóm elé. Mégpedig úgy, hogy a június 26-ai Szent Szív-körmenet csatlakozik a Szent Jobbot kísérőkhöz. Megállapodtak a Fogadalmi templom előtt tartandó ünnepség fő részleteiben, és abban, hogy a Szent Jobbot éjszakára a Fogadalmi templomban helyezik el. Ott mindenki megtekintheti, s a dóm mindaddig nyitva marad, amíg a közönség elvonul az ereklye előtt. Másnap reggel a Fogadalmi templom előtti téren misét tartanak, amely után a Szent Jobbot az érkezéséhez hasonló módon kísérik ki a nagyállomásra. >9

Hamarosan elkészült a Szent Jobb szegedi tartózkodását percnyi pontossággal megtervező forgatókönyv. Ebben az ereklye szállítási útvonalától az azt kísérő menet- 17 * 19

17 SzCsEPL. 300 /1938. sz.

is CsML. IV. B. 1407. c. Szeged Város Polgármesteri Hivatalának iratai, közigazgatási iratok. (Továbbiakban: Sz. V. P. H. közig, ir.) 28 036./1938. sz.

19 CsML. IV. B. 1407. c. Sz. V. P. H. közig, ir., 27 791./1938. sz.

112