Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
1938 januárja óta — miközben az eddig ismertetett események zajlottak Szegeden — megfelelő ütemben haladtak előre az alsóvárosi Havas Boldogasszony-templom restaurálási munkálatai. így semmi akadálya nem volt, hogy az egyházi és városi hatóságok által kijelölt időpontban, vagyis 1938. június 5-én megtörténjen a templom ünnepélyes újraavatása.s A nagy eseményre nemcsak helyi előkelőségeket, hanem országos tekintélyű vendégeket is vártak. Szeged főispánjának egy 1938. május 31-én kelt jelentéséből tudjuk, hogy az ünnepségeken való részvételét jelezte József főherceg, gróf Teleki Pál kultuszminiszter és Hóman Bálint tárcanélküli miniszter.9 A június 5-ei ünnepségre azonban egyikük sem tudott eljönni, egyéb váratlanul közbejött események következtében. József főherceg például bánkúti uradalmának felügyelője hirtelen halála miatt volt kénytelen kimenteni magát, akinek temetésén vett részt.io Az újjáalakított templom felszentelését Glattfelder Gyula megyéspüspök tulajdonképpen már június 4-én elvégezte. Másnap — pünkösd vasárnapján — folytatódtak az avatóünnepségek. Délelőtt 10 órakor Glattfelder püspök ünnepélyes nagymisét celebrált az újjászentelt templomban. Ezen a város és a vármegye összes notabilitása megjelent. A nagymise után a templom előtti téren több ezer hívő jelenlétében díszközgyűlést tartott a Szeged-Alsóvárosi Római Katolikus Egyházközség. A díszközgyűlést P. Schneider Vencel, a ferences kolostor házfőnöke és alsóvárosi plébános nyitotta meg. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akiknek áldozatkészsége és adakozása lehetővé tette a templom restaurálását. (A restaurálás költségei mintegy 100 000 pengőt tettek ki.) Ezután dr. Pálfy József polgármester mondta el ünnepi beszédét. Utalt a Szent Jobb országjáró kőrútjára, amelyre a Szent István jubileumi év alkalmából került sor. Majd Szeged lakóiról a következőket mondta: „Ennek a városnak szorgalmas, józan, magyar népe sohasem hagyta magát megtéveszteni idegen jelszavakkal, forradalmak hangulatával, álomképek vízióival, hanem megmaradt mindig a realitások biztos és szilárd alapzatán...”it Múltjához volt tehát következetesen ragaszkodó Alsóváros népe, amikor most újra épített és nem rombolt. A polgármester nagy elismeréssel szólt P. Schneider Vencel házfőnök fáradhatatlan munkájáról és a ferencesek műemlékmentő tevékenységéről. Majd átadta a házfőnöknek azt az okiratot, mely Szeged város hatóságának a ferencrendi barátok által végzett munka iránti elismerését és dicséretét tartalmazta. Dr. Pálfy József bejelentette, hogy a város legközelebbi közgyűlése elé terjeszt egy javaslatot, miszerint a templom körüli Mátyás király teret nevezzék el Hunyadi-ligetnek. Kijelentette: a város hatósága minden tőle telhetőt megtesz, hogy valóra váljon gróf Klebelsberg Kuno elgondolása, amely értelmében stílszerűen kiképzett park létesülne a templom körül. Ebben felállítanák a magyar történelem Szegedhez kapcsolódó dicső alakjainak — Hunyadi Jánosnak, Szilágyi Erzsébetnek, Hunyadi Lászlónak, Ka- pisztrán Jánosnak és Mátyás királynak — ércből, illetve márványból készült szobrait. A polgármester természetesen most nem szólt arról, hogy 1938-ban a városnak e terv ki- * * A restaurált templom felavatásának időpontjára vonatkozó iratok: SzCsEPL. 1588./1938. sz. és CsML. IV. B. 1401. b./oO. d. Szeged Város Főispánjának iratai. 507./1938. sz. « CsML. IV. B. 1401. b./60. d. 507./1938. sz. Dr. Imecs György, Szeged főispánja jelentése a Szent István Emlékév Végrehajtó Bizottságának Budapestre a Szegeden 1938-ban tartandó. Szent István-emlékévvel kapcsolatos ünnepségekről. 10 SzCsEPL. 1588./1938. sz. 11 Szegedi Napló, 1938. június 8. 3. p. 110
