Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

Az ünnepség a pápai és a magyar Himnusz eléneklésével zárult. A gyerekek még aznap éjjel visszaérkeztek Szegedre.2

1938. június 4-én nyitották meg a X. jubiláris Szegedi Ipari Vásárt. A megnyitó- ünnepségről, amely az iparcsamok udvarán zajlott le, a Magyar Rádió helyszíni közvetítésben számolt be. Budapestről vitéz Petneházy Antal iparügyi államtitkár utazott le Szegedre, hogy az akkor éppen Berlinben tartózkodó Bornemissza Géza iparügyi miniszter képviseletében megnyissa a vásárt.3 Az ünnepség déli 12 órakor kezdődött a Polgári Dalárda által előadott „Hiszekegy” kezdetű énekkel. Ezután Rainer Ferenc — a Szegedi Ipartestület és egyben a vásár rendező bizottságának elnöke — lépett a mikrofonhoz, hogy üdvözölje az iparügyi államtitkárt: „Büszkén jelentem a m. kir. kormány illusztris képviselőjének: Méltóságos Uram! Szeged kézműiparossága ismét teljesítette a kötelességét, megtörhetetlen, acélos kitartással tovább folytattuk az alkotó munkát. Bennünk él és virágzik lelkűnkben a most lezajlott eucharisztikus kongresszus áhitatos hangulata, amelyből mélyen meghatva léptünk át Szent István királyunk jubileumi évébe. A szent istváni (sic!) eszményt kiköltő magyar gondolat és ezt az eszményt tisztán megőrző hagyományos tiszteletadás vezette a Szegedi Ipari Vásárt rendező ipartestületet, amikor Szent István jubileumi évében eredeti célkitűzéseinek megfelelően a korszerű haladás szem előtt tartásával megrendezte a Szegedi Ipari Vásárt. ”4

Rainer elismerő hangon beszélt Szeged iparosairól, akik a kiállítás méltó színvonalát alkotásaikkal lehetővé tették. Hangsúlyozta, hogy a X. Szegedi Ipari Vásár sikere nemcsak a város, hanem az egész ország érdeke. Mindent összegezve nagyon derűs színekkel festette meg a szegedi ipari élet képét. Persze érthető, hogy egy ilyen országos jelentőségű eseményen „nem illett” a kép sötét részeire felhívni a hallgatóság figyelmét. Petneházy Antal államtitkár megnyitó beszédében kimagasló ünnepnek nevezte a X. Szegedi Ipari Vásárt. Különösen azért, mert — mint mondta — „jobb sorsot, nagyobb darab kenyeret csak úgy teremthetünk, ha a szétosztható javak mennyiségét szaporítjuk. Egy szegény országban erre a kézművesség hivatott. ”5 Ennek a „kézművességnek” a fejlődését akarta demonstrálni a Szegeden megrendezett vásár. Az ipari vásárt 1938. június 12-én zárták be, és egyértelműen nagy sikerűként könyvelték el. Hozzávetőlegesen 60 000-re becsülték a látogatók számát, és ami ennél fontosabb: a vásáron eladott termékek értéke meghaladta a 100 000 pengőt.6

Egyébként a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1938. május 31-én Szent István- serleg elnevezéssel vándordíját alapított. Ehhez az adta az apropót, hogy a Szent István- emlékévvel egybeesett a Szegedi Ipari Vásár jubileuma is. A 40 cm magas ezüstserleget a magyar korona díszítette. Fedőlapján a következő felirat volt olvasható: „A Szegedi Ipari Vásár Szent István Serlege. Adományozta a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1938.” A serleg alján levő ezüstlapokra vésték be azoknak az iparosoknak a nevét, akik az egyes években a Szegedi Ipari Vásáron bemutatott tárgyaikon „legjobban egyesítették a kézműipari tökéletességet és a kereskedelmi értékesítésre való alkalmasságot. ”7

2 Szegedi Napló, 1938. június 3. 2. p.

3 Délmagyar ország, 1938. június 5. 3. p.

4 Szegedi Napló, 1938. június 5. 3—4. p. 3 Délmagyar ország, 1938. június 5. 3. p.

6 Délmagyarország, 1938. június 14. 4. p

7 Délmagyarország, 1938. június 1. 2. p.

109