Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
de a 110. vasúti rakodó-építő századot Szegeden állították fel. Parancsnoka Székely Árpád tartalékos főhadnagy, helyettese Dr. Hankó Vilmos tartalékos hadnagy volt. Négy szakaszból állott. Feladata az volt, hogy az állomásokon kívül, az arcvonal mögött, a szabad pályán is meg tudják építeni a rakodóteret. A gerendákkal aládúcolt nagy vastagságú pallódeszkákkal még harckocsikat is le tudtak hozni. A századot 1942. május 1-jén mozgósították, s Gomel körzetében segítettek a csapatok kirakodásában. Még augusztus 28-án visszatértek Szegedre és leszereltek. Mint hadseregközvetlen alakulat Szegedről indult el az V. gépkocsi szerelőoszlop (szero) is. 1942. június 28-án már Kurszkban találjuk. A műhelyparancsnok előbb Csenkér György főhadnagy volt (1942. április 20-ig), majd Buday Antal tartalékos főhadnagy. Végül a hadseregközvetlenek sorában meg kell említeni a 105. hadtáp zászlóaljat is, amely tevékenysége során a IV. hadtest alárendeltségébe tartozott. A parancsnoki teendőket Heves József csendőr főhadnagy látta el. Az egy ik század parancsnoka (1942. június 24-től) Vass Lajos tartalékos hadnagy, a csendőr szakasz parancsnoka (1942. december 25-től) dr. Sándor Pál csendőr főhadnagy volt. Nevével ellentétben valójában rendészeti és közigazgatási feladatot látott el. Elsősorban tábori csendőrökből állott, miután a besorozott és kiválogatott honvédeken kívül parancsnokságát és vezetési törzsét szinte kizárólag velük töltötték fel. A 105. hadtáp zászlóalj 4 századból állott: 1 század a 10. könnyű hadosztályhoz, a 2. század a 12. könnyű hadosztályhoz, a 3. század a 13. könnyű hadosztályhoz tartozott, a 4. század hadtestközvetlen maradt. Parancsnoksága Kurszkban, majd Sztarij Oszkolban volt, veszteségeiről nincsenek összegző adataink.13 A hadtestközvetlen szegedi alakulatok kevés kivétellel a pécsi IV. hadtesthez tartoztak, amelynek parancsnoka Csatay Lajos altábornagy, majd 1942. novembertől Heszlényi József altábornagy volt. A szegedi alakulatok közül jelentős volt a IV. hadtestközvetlen V/l. gépvontatású fél sütőoszlop és a szintén V/l., de fogatolt fél sütőoszlop is. amely a 13. könnyű hadosztályhoz nyert besorolást, s „országos járművekkel”, vagyis szekerekkel látták el. Volt egy szintén szegedi felállítású 105. fogatolt sütőoszlop is. de az a miskolci VII. hadtestközvetlenekhez került. A szegedi gépvontatású illetve fogatolt sütőoszlopokat az 5. élelmiszer raktár szerelte- és állította fel. A gépvontatású- és fogatolt fél sütőoszlopok egyenként 15-15 kemencét működtettek. A doni katasztrófa kezdetén ezeket elsőként semmisítették meg az orosz tüzérségi lövegek. Az V/l. fogatolt fél sütőoszlop állományából mindössze 2 tiszt és 11 honvéd maradt életben. A IV. hadtest közvetlen alakulatai közé tartozott még, mint szegedi alegység az V. üzemanyag oszlop. Tevékenységéről kevés adatunk van. Annyit tudunk, hogy 1943. január 12-én a szovjet offenzíva megindulásakor már csak négy üzemképes gépkocsival rendelkezett.43 44 A kecskeméti 13. könnyű hadosztály alárendeltségébe is több szegedi alegységet soroltak be. Jelentősebbek a harcoló alakulatok 43 HL u.o. - Mezei József és Prágai István tizedes (Szeged) által gyűjtött adatok és dokumentumok 44 TTT HL u.o. 56
