Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
mása, amely a balkáni német hadseregcsoport és Bécs között tartotta a kapcsolatot. Ezt keresték az amerikai bombázók.79 Az alábbi kimutatás az amerikai bombatámadások összesítése: Bombázások na Pja _ _ VI. vn. Vili. vm. vm. IX. Összesen 2. 3. 20. 24. 29. 3. Halottak száma 42 3 21 5 25 50 146 Sebesültek száma 30 12 9 5 16 50 122 Lakhatatlan középület 1 2 2 12 7 5 29 Lakható magánépület 58 7 17 4 31 64 181 Megrongált épület 212 161 216 130 260 258 1237 Kibombázott családok 113 48 123 80 75 221 660 Kibombázott személyek 377 124 410 254 197 580 1942 Ledobott bombák száma 218 34 50 190 400 130 1022 Bombázó gépek száma 38 4 6 49 42 42 181 A bombázások polgári áldozatainak száma összesen 146 fő volt Ebből 126 fő a bombatámadások idején halt meg, a többi 20 pedig sebesülésébe halt bele. A bombázások által okozott kár is igen magas volt: 1. A város kára ingó és ingatlanban 5.973.360 pengő 2. A közületek kára ingó és ingatlanban 89.007.000 pengő 3. A MÁV kára ingó és ingatlanban 2.408.000 pengő 4. A magánosok ingatlankára 21.459.320 pengő 5. A magánosok ingóságkára ____________________6,834,152 pengő____________ A teljes kár összege: 125.681.832 pengő Ez az összeg 1944 szeptemberében megfelelt Szeged város 1944-re tervezett egész évi bevétele tízszeresének.80 A súlyos polgári veszteséget és a bombázások okozta kárt jelentősen növelte, hogy a polgári légoltalmi és katonai lég\>édelem nem volt felkészülve a modern háborúra. A korszerű légvédelmet biztosító vadászrepülő-védelem Magyarországon csupán néhány, a veszprémi katonai repülőtérre telepített alakulatra hárult, amelyeket a Dunától keletre eső magyar városok légvédelmére - pár kivételtől eltekintve - szinte egyáltalán nem alkalmaztak. A városban és körülötte elhelyezett légvédelmi lövegek 1944-ben a 8500-10600 méter magasan repülő angol-amerikai gépekkel szemben kis hatásfokúak voltak. így a város a passzív polgári védelmet választhatta csupán, amelynek kiépítésére az átfogóbb és konkrét intézkedések csak 1943 végétől születtek, amikor a háborúban beállt fordulat már nyilvánvalóvá tette, hogy a légiháborút Magyarország nem kerülheti el. A hadiüzemeket bunkerek építésére 79 CSML. Tűzoltósági ir. 4335/1944., Mérnöki hiv. 11221/1944. 80 CSML. Szefi. 1337/1944. 84
