Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
annak megjelenése előtt helyileg bevezessék. Hódmezővásárhelyen ugyanekkor dr. Beretzk Pál polgármesterhelyettes a megjelent törvények humánus kezelését (elodázását) valósította meg, s a zsidó lakosságot itt nem is zárták gettóba. A kormányrendeleteket gyorsan és pontosan hajtották végre. Április 16-tól zár alá helyezték a zsidók vagyonát, 21-én be kellett zárni az összes tulajdonukban lévő üzletet és elbocsátották az értelmiségi munkakörben dolgozókat is. Feloszlatták egyesületeiket, nevezetesen a Chewrah Kadischa Szentegyletet, az Izraelita Nőegyletet, a Malbis Arumin (a szegény iskolás gyermekeket felruházó) Egyletet, az Izraelita Patronage Egyletet, a KOMA-egyletet. A hadiüzemekben foglalkoztatott zsidó egyénektől megvontak mindenfajta élelmiszer-ellátmányt. Be kellett szolgáltatniuk minden írógépet, kerékpárt, fényképezőgépet, látcsövet, a zsidó szerzők műveit és minden rádiót.® Endre László belügyi államtitkár 1944. május 2-i szegedi látogatása során megállapodott a város vezetőivel a gettózás azonnali megkezdéséről. Szegeden dr. Papp Róbert vezetésével létrehozták az „ötös zsidó tanácsot”, amelynek feladata a zsidó ingóságok leltárba vétele és őrzésében való közreműködés volt. Először a zsidó közintézményeket használták fel gettó céljaira. Május 10-ig már 2266 főre emelkedett a Szegeden internált zsidók száma. Megoszlásuk az alábbi volt: Gettó Család Férfi Nő Gyermek Összesen Zsidó iskola 347 270 430 95 795 Zsinagóga 167 142 235 53 430 Székház 50 47 93 20 160 Akoltelep 172 142 323 416 881 Összesen: 736 601 1081 584 2266 A gettóba tömörítésnél igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy az tartós lakhely lesz, ugyanakkor május 11-én már megérkezett Endre László államtitkár távirati utasítása, miszerint Kelet-Szlovákiában, Észak-Erdélyben és az Alföldön - vagyis a VII.-IX.-V. honvédhadtest és csendőrkerület területén - meg kell gyorsítani a gettózást, a zsidók gyűjtőtáborba szállítását. A fenti körzetekben korlátozták a zsidók által megtartható értékeket, és a deportálások is először itt kezdődtek meg. Az ország többi részén egyelőre csak a gettóba zárás volt a cél.69 70 Szegeden május 17-én a polgármester elrendelte a gettó felállítását, amelyet a Margit (Gutenberg), Korona (Hajnóczy), Valéria tér (Bartók bér), Bús Páter (Bolyai), Jósika, Polgár (Gogol) utcák által bezárt területen alakítottak ki. Mintegy 3845 főt zsúfoltak itt össze. A keresztény-zsidókat (kikeresztelkedetteket) a Kelemen utca 11. számú háztömbben helyezték el, ahova a bácskaikkal együtt összesen 1177 fő került. Jellemző a helyzet tragikus voltára, hogy a gettóba költözés során 69 CSML. Szefi. 847/1944. 70 CSML. Szeged polgármesteri ir. 13734-13735/1944. 78
