Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
A leszakadt és épségben maradt részeket július 11-13 között Drohicsintól keletre és a Jasiolda patak mentén vetették fokozatosan harcba. Július 14-től a lovas hadosztály részeit összevonták és területbiztosító feladatot kapott. Július 29-31 között Mordinál állt nehéz harcban és Sziedlicétől északkeletre a Bug folyónál - már lengyel területen - a szovjet csapatok bekerítették a hadosztályt. A gyűrűből csak súlyos veszteségek árán tudott kijutni. Augusztus 19-én a németek felfegyverezték a magyar lovasseregtestet és 20-án újból az arcvonalba irányították. Augusztus 22-től szeptember 3-ig Varsótól északkeletre Karlovka-Volimin között vívott súlyos védelmi harcokat. Augusztus 29-én a szovjet erők áttörték balszárnyát, majd szeptember közepéig Valomin, Ossov, Marki, Bielolcnka és Rembertov helységek térségében a veszteségteljes harcok során csaknem felmorzsolódott. A lovashadosztályt 1944. szeptember 19-én vonták ki az arcvonalból és Milanovek területére gyülekeztették. Október első napjaiban szállították haza és Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös területén rakták ki. A leharcolt, meggyengült hadosztály ezt követően Dél-Alföld védelmében vett részt.68 A szegedi zsidóság holocaustja A német megszállás súlyos következményeként április végétől megkezdődött a zsidóság gettóba zárása, majd deportálása. A helyi zsidóságot a második világháború idején fokozatosan szorították ki a közéletből, a gazdasági, társadalmi és szellemi szférából. A három zsidótörvény alapján 1938-1941 között a közhivatalokból, önkormányzati területekből, 1942-től pedig a különböző gazdasági, társadalmi kamarák vezető testületéiből távolították el őket. 1943-tól kiterjesztették a szigorú származási igazolást minden polgári intézményre és a magánüzemekre is. Miután a származási igazolások beszerzése lassan haladt (személyenként 7 keresztlevelet kellett mindenkinek begyűjteni), 1944. május 13-án elrendelték a tisztviselőkre és alkalmazottakra vonatkozó azonnali gyorsított igazolási eljárást, amely alapján május 31-én „minden zsidógyanús személyt” elbocsátottak. A munka- és életlehetőségüktől megfosztott zsidó lakosságnak még azt is megtiltották, hogy munkásigazolványt vagy cselédkönyvet kaphasson. A keresőképes férfiakat ugyanakkor munkaszolgálatra hívták be. Ezt követően a munkaszolgálat intézménye a háborús kényszermunkának, majd a fegyver nélküli frontszolgálatnak fontos formája lett. Az 1944. március 19-i német megszállást követően német irányítással és az ő forgatókönyvük alapján azonnal megindult a gettózások és deportálások közvetlen előkészítése, majd végrehajtása. Mindebben az is szerepet játszott, hogy 1940-ben Szegeden német konzulátust nyitottak és Erick Kampf birodalmi konzul információival és politikai nyomással a szegedi közigazgatási szerveknél elérte, hogy a különböző zsidóellenes intézkedéseket már a kormányrendeletek elfogadása, illetve 68 HL VKF 1. Osztály Tájékoztató 1944. július 12. és Csima János 139-142. Eszik Alajos hadnagy és dr. Tarajossy László t. zászlós visszaemlékezése 77
