Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
Délelőtt 10 óra körül Szeged és a Dél-Alföld városai felett német vadászgépek jelentek meg, demonstratív repüléseket végeztek, majd Makó és Románia irányába távoztak. Az Újvidéken átkelt páncélvonat délután 15 óra körül Szabadkán át érkezett Szegedre. A kis létszámú német motorizált egységek megszállták a hidakat, a vasútállomásokat, a postát, a városházát és néhány középületet - ellenállással sehol sem találkoztak. A megszállást végrehajtó német alakulat a Wehrmacht XXII. hegyi hadtestparancsnoksága alá tartozó 42. vadászhadosztály volt, amely Szeged- Szabadka-Zombor-Baja vonaláig hajtotta végre akcióját. A XXII. hegyi hadtest parancsnoka Hubert Lanz, a hegyi csapatok tábornoka, a 42. vadászhadosztály parancsnoka pedig Brunner altábornagy volt. Utóbbi osztrák-német származású egykori k.u.k. (monarchiabeli) tisztből előlépett altábornagy és tört magyarsággal még mentegetőzött is a magyar katonai vezetők előtt. A megszállás a Tiszáig terjedt, a németek a folyó mentén zárat építettek ki. A szegedi, algyői és csongrádi hidakat egy-egy század, a tápéi, algyői és mindszenti kompátkelőhelyeket pedig egy-egy szakasz zárta le. Több mint egy hétig semmilyen jármű nem haladhatott át rajtuk. Csupán március 27-étől kezdve engedélyezték a vonatok, kocsik és gyalogosok közlekedését, de az utasokat szigorúan igazoltatták és csomagjaikat is megvizsgálták. Március 31-én a németek feloldották a zárat és a katonai egységek elvonultak. A gyenge harcértékű hadosztályt nem sokáig tudta nélkülözni a német hadvezetés, jelentős részét április 20-án visszavezényelték Jugoszláviába a partizánok elleni harcra, Dél-Magyarországon és Szegeden ezt követően csupán elszórt csapatrészek maradtak.61 A megszállással egy időben más német parancsnokságok, intézetek, szervek is berendezkedtek Szegeden, s véglegesítették az ország német megszállásának rendszerét. Szeged és a Duna-Tisza közötti rész a Kecskeméten működő „Feldkommandatur 298.” elnevezésű német katonai közigazgatási parancsnoksághoz tartozott. Szegeden az „Ortskommandantur I.-707.” parancsnokság működött, amelynek illetékessége átterjedt Csongrád megye Tiszán inneni területére, de Újszegedre már nem. Június 2-ától Csongrád megye tiszántúli része és Újszeged a Hódmezővásárhelyen lévő „Orstkommandantur I.-726.” parancsnokságához tartozott, és a megszállási rendszert a Tiszántúlon is kiépítették, Debrecenben például a „Befehlshaber Ostungarn” parancsnoksága működött.62 Az SS Biztonsági Rendőrség parancsnoka az elsők között érkezett Szegedre, és a Boldogasszony sugárút 17. sz. alatt rendezkedett be. Az önálló SS parancsnokság június 2-án Újszegeden, az Alsó Kikötő sor 10. sz. alatt helyezkedett el. A megszállásban fontos feladatot betöltő német politikai rendőrség - közismert néven - a Gestapo (Geheime Staatspolizei) - az Erzsébet gimnáziumban, bevetési kommandójának 6. szakasza pedig június 2-ától Újszegeden, a Vakok Intézetében ren61 Fabinyi József: A magyar királyi 13. honvéd gyaloghadosztály története 1943-1944. (HL Tanulmányok gyűjteménye, [a továbbiakban: Tgy.] 2843. 11-13.) és Tömöry Jenő: A magyar királyi 13. honvéd gyaloghadosztály gyalogsági parancsnokának összeállítása a hadosztály történetéről 1944. március 19-1944. szeptember 20. (HL Tgy. 3346. 1-7.) 62 HL VKF. ein. 299. cs. 667/eln. 1944. VII. sz. melléklet 71
