Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
fontosabb részlete lett. A körvédelem megszervezése és ennek gyakorlása ugyancsak. A bajtársiasság és csapatszellem erősítése a lelki-szellemi felkészítést szolgálta. Az ösztönös hazaszeretetei a hagyományápolással igyekeztek tudatossá tenni.57 A belső rend megőrzése érdekében a karhatalmat megerősítették. A csendőrséget nem tényleges legénységgel erősítették meg és csendőrségi tartalékot szerveztek. A belügyminisztérium korábbi B VI. osztályát szétválasztották 6. rendőrségi és 20. csendőrségi osztályra. A karhatalom erősítése ellenére a csendőrtiszti állományban még jelentős hiány mutatkozott. Mindezzel együtt kampányt indítottak a „felszín alatt romboló erőkkel szemben”. A szegedi hadtestparancsnokság 1943. január 9-én elrendelte, hogy a mozi- és színházműsorok látogatását - tekintettel ezek alapvetően zsidó jellegére - csak a honvéd állomásparancsnokok vagy csapatparancsnokok engedélyezhetik a legénység részére. I Ugyancsak a belső rendet, a haditermelés biztonságát szolgálta, hogy 1943. június 4-én az V. hadtest területén új sztrájk utasítás lépett érvénybe. Alapelve az volt, hogy a polgári hatóságoknak még nyugalmi időkben kell megtenni a sztrájkellenes intézkedéseket. A munkásokat figyelni kell, de a velük való bánásmód javítása, a szociális intézmények erősítése is szükséges. A honvédelmi minisztérium X. Országos Hadigondozó Hatóságát átszervezték, létrejött a 22/h. hadigondozó és érdekvédelmi osztály, amely a hadigondozottak mellett a hozzátartozók polgári érdekvédelmét is ellátta.58 A haditermelés megnövekedett igényei és a jelentős munkaerőhiány miatt 1943-ban a különleges munkaszolgálatra 3 hónapra behívott zsidók száma jelentősen növekedett. Márciusban az összes 1906-1918 évfolyambeli munkaszolgálatra kötelezettet behívták, júliusban az 1919-22 évfolyambelieket, majd később az 1901-1905. évi születésűeket is. Az 5045. különleges munkaszolgálatos század a szegedi repülőtér közelébe települt, amely előbb a szerb nemzetiségű század volt. A hadiüzemek sürgős kérésére a munkaerő biztosítására 1943. október 26-án elrendelték az 1920-1925. évfolyambeli férfi lakosságnál a honvédelmi munkára történő kiválasztást. A belügyminiszter 1943. december 14-i rendelete alapján Szegeden megkezdték a katonai beszállásolások előkészítését. Ez a mozgósítás vagy részleges mozgósítás esetén felállításra kerülő alakulatok elhelyezési szükségletének biztosítását készítette elő. Középületeket, közhatóságokat, közintézeteket, közhivatalokat, üres üzlethelyiségeket, elhagyott ipartelepeket, egyesületi helyiségeket, kaszinókat, társas köröket, illetve utcai bejárattal bíró üres lakásokat vettek számba a városban. Sajnos minderre később szükség is lett.59 57 HL V. hadt. pság ir. R. 179/19. csomó, hadtestparancsnoki intézkedések 4-6/1943. sz. biz. parancs 58 HL V. hadt. pság ir. uo. 1/1943., 1/1944. sz. biz., parancs és CSML. Szefi. OM. 37/1943. 59 CSML. Szefi. OM. 2-58/1943. 69
