Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)

Bevezető tanulmány

kasz-parancsnokok az alábbiak voltak: I. Dr. Novák Zoltán tartalékos zászlós, kez­dettől, II. Fejes Ferenc tartalékos zászlós 1942. november 25-től. III. Dr. Hamvas József tartalékos zászlós 1942. október 1-jétől. IV. Nagy János próbaszolgálatos hadnagy kezdettől, aki 1943. január 26-án megsebesült, V. Foiján Lajos tartalékos zászlós 1942. november 25-től, VI. Dr. Heszlényi Zoltán tartalékos zászlós kezdet­től. s 1943 . január 14-én megsebesült. Az üteg félszakaszonként egy-egy gépágyúval részt vett a doni hídfőcsatákban, majd a 13. könnyű hadosztály védelmi vonalában a légvédelmet látta el. 1943. január első napjaiban négy félszakasz Korotojaknál az arcvonalban tüzelőállásban volt, kettő pedig Osztrogozsszk legfontosabb pontjait védte. Négy félszakasz január 10-én egy-egy 5 cm-es páncéltörő löveget kapott és a tartalék legénység tagjaiból félszakaszonként egy parancsnok és 5 fő nyert beosztást ezekhez. Az átképzés azonnal megkezdődött és az ütegállásokban felváltották a gépágyús lövegeket. A szovjet oífenzíva megindulása után azonnal megalakultak a villámcsopor­tok. Az üteg lövegei gyors állásváltoztatásokkal az arcvonal legveszélyeztetettebb pontjaira vonultak fel, így Ternovoje község körvédelmében, a Potudán-híd védel­mében vettek részt. Később egy löveg a kolbinói dombon ment át tüzelőállásba, kettő félszakasz pedig Korotojaknál harcolt. A villámcsoportok hősiesen küzdöttek és jól manővereztek. Éltek a gyorsaságukból adódó lehetőségekkel és célzási pon­tosságukkal. Közben több repülőgépet lelőttek és jelentős szerepük volt abban, hogy veszélyes pontokon az ellenséget sikerült napokon át feltartani. Veszteségeik is súlyosak voltak. 14-én Jezdocsnojénén a 2. és 6. félszakasz lövege telitalálatot ka­pott és megsemmisült, a 4. félszakasz páncéltörő lövegét pedig fel kellett robban­tani, miután vontatóját telitalálat érte. Ezekben a harcokban sokan meghaltak, közülük Kanyó Béla és Szeg Ferenc honvédek, 21-en sebesültek meg, köztük dr. Heszlényi Zoltán tartalékos zászlós félszakasz-parancsnok. A kilőtt félszakaszok megmaradt tisztjei és legénysége 15-én Osztrogozsszkba vonultak vissza, ahová 16- án a többi félszakaszt is visszavonták. Az üteg megmaradt állománya négy napon át Osztrogozsszk védelmében vett részt. A kilőtt félszakaszok legénységéből gyalogszázad alakult, amelynek parancs­noka Fórján Lajos tartalékos zászlós lett. Azonnal az első vonalba vonultak, ahol a harcok során újabb súlyos veszteségek érték a századot. Az üteg lövegei a város fontosabb pontjain foglaltak el tüzelőállást. A védelmi harcok során bombázó re­pülőgépeket lőttek le és ellenséges lövegeket semmisítettek meg. Különösen az Osztrogozsszk keleti bejáratnál elhelyezett 3. félszakasz vívott hősi küzdelmet, ahol a félszakaszokból alakult gyalogszázad is harcolt. Itt a gépágyús löveget Fejes Fe­renc zászlós félszakasz-parancsnok, Krix Márton hadapród őrmester (civilben fizika tanár) és Ficsor Károly tizedes kezelte és január 18-19-én a gyalogszázaddal a szovjet gyalogság három támadását verte vissza. A kitörés előtti éjjel még 17 ellenséges géppuskafészket lőttek ki. A január 20-i kitöréskor a félszakaszok a negyedik lépcsőben vonultak vissza, kivéve a 3. félszakaszt, amely az utolsó pilla­natig tüzelőállásban maradt. Ekkor lövege telitalálatot kapott, és Krix Márton had­59

Next

/
Thumbnails
Contents