Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
szélessége 160 cm, hosszúsága menetben 360 cm, magassága menetben 140 cm volt. Háromféle lövedékanyaga ismert: gránát (súlya: 31,8 kg, hossza: 97,9 cm) ködra-kéta (súlya: 35,9 kg, hossza: 102 cm) és létezett vegyifegyver alkalmazására gránát vagy rakéta lövedéktípusa is, amelynek adatait máig sem ismerjük. A vegyifegyver-töltet egyszeri német kísérleti alkalmazására csak közvetett adataink vannak, amely szerint Sztarij Oszkolnál 1942. július 1-3-án bevetették. Robbanása a levegőből elvonta az oxigént és így azonnali halált okozott. A vegyi hadviselés azonban szerencsére nem alakult ki a második világháborúban. Az 1943. január 12-én megindult szovjet támadás következtében a ködvetőosztály is Bugyenníjból gyors visszavonulásra kényszerült. A 28 ködvetőből felállt 102. ködvetőosztálynak egyetlen bevetése volt 1943. január 18-án. A továbbiakban gyalogos egységként veszteség nélkül tudott gyülekezési körzetébe, Romniba eljutni.45 Hadosztályközvetlen szegedi egység volt az V. híradózászlóalj által felállított 13. híradószázad is, amely a mozgósítás után Szegedről indult és Kecskeméten csatlakozott a 13. könnyű hadosztály alakulataihoz. Kivonuló parancsnoka Papp Tibor főhadnagy, Ludovika Akadémiát végzett hivatásos tiszt volt.. A század a törzsből és egy-egy nehéz kábeles, könnyű kábeles és rádiós szakaszból állt. Kivonuló szakaszparancsnokai: I. szakaszának Perczel Károly tartalékos zászlós, II. szakaszának Cseh Béla tartalékos zászlós és III. szakaszának Bede Imre tartalékos hadnagy voltak. Tíz fogatolt országos járművel rendelkezett, amelyhez egyenként 1-1 raj, ebben 1 szekérhez 3 hajtó és 8 fő műszaki legénység tartozott. A rádiós szakaszt R-2-től R-8-as rádiókig látták el, amelyből R-7 volt a legtöbb. A rádiók nem sokat értek, mert az orosz tüzérség azonnal bemérte és szétlőtte azokat, így nem is nagyon lehetett alkalmazni. Nagyobb jelentőségre tett szert a 2. szakasz lehallgató raja, amely az orosz vezeték vonalakat vág}' megközelítette és rákötve lehallgatta azokat, vagy párhuzamos vezetéssel, áthallással érte el ugyanezt a célt, csak rosszabb minőségben. A híradószázad Kolbinóban telepedett le, majd szakaszonként, rajonként szétosztották őket a 13. könnyű hadosztály egységeinél. Német tüzéreknél is tevékenykedtek, főként az urivi hídfőcsaták alatt és az orosz támadás megindulása után. Az osztrogozsszki kitörés után különösen súlyos veszteségek érték a századot. 1943 májusában érkeztek haza Szegedre, a 275 fő kivonuló létszámból csak 92-en.46 A kecskeméti seregtest 13. légvédelmi gépágyús ütegét a szegedi V. légvédelmi tüzérosztály állította fel. Az önálló üteg első parancsnoka Kréter István főhadnagy volt, majd 1942. augusztus 25-i megsebesülése után, december 16-ig Makkay Sándor tartalékos főhadnagy vette át a parancsnoki posztot. Az ezt követően kiérkezett új parancsnok Huszár Győző százados lett, aki visszavonuláskor a harmadik bekerítő gyűrűben 1943. január 20-án Novij Olsannál esett el. A félsza45 HL 2. m. hadsereg iratai 26. fasc. A 13. tüzérezred harcjelentései. 1943. jan. és dr. Tettamanti Béla (Bp.) Feljegyzések a 2. magyar hadseregről. 1983. sz.n. Kézirat 1-4. 46 HL u.o. A 13. k. hadosztály iratai. Haretudósítások. 1943. jan. és Frányó László id. visszaemlékezése 58
