Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
régió legnagyobb létszámú zsidóközössége Szegeden élt, - 1931-es létszámuk: 5560 fő izraelita és kb. 500 fő kikeresztelkedett - az ide behívottak zöme szegedi volt. Fokozatos és folyamatos behívásuk már 1939 őszétől kezdetét vette. Ekkor még főként az 1916-1919 születési évfolyamú, tényleges szolgálati időbe eső korosztályokat hívták be, akik még katonai szolgálatot nem teljesítettek. Az a furcsa helyzet is előadódott, hogy 1940/41-ben a Szegedről behívottak közül, a szakmával rendelkezők a honvédségnél, a többiek pedig már munkaszolgálatos alakulatban szolgáltak, ez utóbbiak három hónapos rotálással. 1939-1941 között még elég sok munkaszolgálatra behívható számított kivételezettnek. Elsősorban a vasútnál, s a hajózásnál dolgozók, illetve a hadiüzemi alkalmazottak körében volt magas a számuk. Ekkor még a közszolgálati- és közüzemi alkalmazottak is kérhették leszerelésüket, bár három hónap múlva újra behívhatták őket. 1941-től az V. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj munkásalakulatait főként Észak-Erdélybe vezényelték. Elsősorban erdőirtásra, illetve útépítésre, mederszabályozásra, repülőterek építésére, esetenként nagybirtokok idénymunkáira használták fel őket. A harmadik zsidótörvény után, mivel a meghagyásokat jelentősen csökkentették, a meghagyottak egy részét, átképzés útján a megfelelő munkahelyekre beosztandó munkaszolgálatosokkal kellett pótolni. Ezek munkaviszonyát külön rendeletben szabályozták. A Szeged városi katonai ügyosztály külön pótlási- és átképzési tervet készített, amelyet 1941. szeptember 1-jén küldött el a Legfelső Honvédelmi Tanács elnökének, vagyis a honvédelmi miniszternek. A belső körülmények, de főként a nagyarányú háborús igénybevétel miatt a honvédelmi-, majd 1942. november 27-én a belügyminiszter elrendelte a 18-48 éves korosztályok zsidó lakosságának munkaszolgálatra való igénybevételének előkészítését. A szegedi a katonai parancsnokságon 1942 december hónapban kellett jelentkezniük, ahol az orvosi bizottság megállapította alkalmasságukat, vagy alkalmatlansági bizonyítványt kaptak. 1943. január 15-ig a népmozgalmi nyilvántartónál is jelentkezniük kellett, ahol lajstromozták őket. (A lajstromokat egyébként egy évig őrizték, utána meg kellett semmisíteni!) Az új gyakorlat szerint a katonai hatóságok a népmozgalmi nyilvántartókhoz vonultatták be a munkaszolgálatosokat. A behívások folyamatosan zajlottak, nagyobb hiányok esetén azonnali pótlásról kellett gondoskodni. 1943. január 15-től kezdődően az új behívások elsősorban frontszolgálatra, illetve hadiüzemi munkára történtek.38 A doni katasztrófa és katonai hatása A német hadvezetéssel történt megegyezés alapján, a követelésükre felállított 2. magyar hadsereg rendeltetése az volt, hogy csatlakozzon a német hadsereg döntőnek szánt 1942. évi nagy nyári támadásához. A Moszkva alatt elszenvedett vere38 CSML Szefi. OM. ir. 15/1940., 26, 28/1941., 3, 13/1943. 50
