Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)

Bevezető tanulmány

Mindez azt is jelentette, hogy az 1942-es nagy behívások alkalmával sok, korábban mentesítettet mozgósítottak. A behívottak pótlására beosztott személyeket „honvédelmi munkajeggyel” vonultatták be, amely a katonai behívó „civilesített” formája volt. A háborús munkaerőpótlásra 1942. június 5-én távlati tervet is kellett készíteni, amelyhez a városi közigazgatási és intézményi terveken túl polgári szervezetek, magánüzemek, közüzemek igénylését is bekérték, majd összegezték. A pótlásra számításba vehetőkkel, s a jelentkezőkkel ún. „személyi adatok lapjá”-t töltettek ki, amely egyúttal priorálást is jelentett. Mindezek alapján Szeged város polgármestere 1942. június 15-én 110 fő érettségizettet, 150 fő négy középiskolát végzettet, s 80 fő fizikai munkára alkalmas női munkaerőt igényelt a női önkéntes munkaszervezettől a háborús személyi szükséglet kiegészítésére.34

Még a háborúra való felkészülés idején 193 9/40-ben megkezdték Szeged város hadműveleti kiürítésének előmunkálatait, amely a város Tiszától nyugatra fekvő területén székelő hivatalaira, intézeteire, intézményeire és üzemeire vonatkozott. A „román kérdésinek a második bécsi döntéssel történt rendezése, s a Szovjetunió elleni háború gyors sikerei hatására az előmunkálatokat 1941. július 23-án felfüggesztették. Az addig keletkezett iratokat, egyeztetett terveket nem semmisítették meg, hanem lezárt borítékban az országmozgósítási irodában ideiglenesen archiválták.

A háborús helyzet várható elhúzódása, esetleges bombázások miatt 1942 nyarától már új tervek születtek. A belügyminiszter elrendelte a közigazgatási hatóságok és egyéb szervek légvédelmi kiürítésének előkészületei tervezését, s mivel a városnak ilyen tervei nem voltak, most is csak az utasítások átvételét igazolta vissza Tukats Sándor főispán. A közellátási miniszter 1942. október 11-én az esetleg bekövetkező újabb mozgósítás miatt négy hetes élelemellátás tartalékolásáról, illetve ennek elszállításához szükséges szállítóeszközök megtervezéséről adott ki rendeletet. Az egységes vezetésről végül 1942. november 2-án a honvédelmi miniszter rendelkezett. Ez egy 1938-ban született titkos miniszteri utasítás felelevenítése volt, „majdani miheztartás végett”. Az utasítás valójában az 1923. április 27-én született és a Katonai Koronatanács által elfogadott a háborús belső helyzetre, „az ország rendjének hatályosabb védelme érdekében” hozott rendelet adaptációja volt. Ez előírta, hogy a honvédség és a polgári igazgatás illetékessége alá tartozó rendészeti alakulatok, mint pl. a rendőrség, csendőrség, később a nemzetőrség is egységes katonai vezetés és parancsnokiás alá tartoznak, amely Szegeden az V. hadtestparancsnokság volt.

A szegedi országmozgósítási hivatal a sokirányú feladatnak már nehezen tudott megfelelni, ezért létszámát három fővel megemelték, illetve egyes részfeladatokat más főispáni és polgármesteri ügyosztályok vettek át. A belügyminiszter elrendelte, hogy a főhatóság évente egyszer szigorú ellenőrzést tartson az országmozgósítási hivatalban. A be- és kijelentő lapok kezelését is megszigorította. A honvé34 CSML Szefi. OM. ir. 18-30/1941., 7-34/1942.

46