Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
elhatározásából Kijev mellől haza hozta repülőraját (amiért egyébként hadbíróság elé állították!). Kovács József nehézbombázó (Nyíregyháza), Kertész Ferenc vadászrepülő is jelentős érdemeket szerzett a második világháború alatt. AIII. folyamzár zászlóalj az 1940-es hadrendszervezéssel alakult Szegeden a korábban folyami határvédelmet ellátó folyamzár századból, amely aknász, zárvédelem és hajós szakaszokból állt. Ekkor számos Szegeden besorozott hadkötelest is ide hívtak be. Az alakulat rövid ideig volt itt, 1941 áprilisában Újvidékre települt.14 A területi gyarapodások időszaka (1938-1940) Az 1938-as nagy nemzetközi változások jelezték, hogy Magyarországnak gazdasági és katonai intézkedéseivel fel kell készülni a küszöbön álló háborúra. Március elején Darányi Kálmán miniszterelnök bejelentette az 1 milliárd pengős katonai beruházási, fejlesztési programját. Ugyanakkor a fegyverkezési önállóságunk visszanyerése lehetővé tette a honvédség jelentős méretű mennyiségi és minőségi fejlesztését. Újtípusú hadianyagok, fegyverek és lövegek kikísérletezése és gyártása kezdődött meg. Míg az év elején 400, az év végére már 1000 hadiüzem dolgozott erre a célra. A hadtestparancsnokságok mozgósítási ("M" III.) osztályainak szerepköre bővült a hadiüzemek számának gyors növekedésével, a katonakötelesek nyilvántartásával Az intézkedésekhez az 1939. évi II. törvénycikk, az ún. Honvédelmi Törvény adta a politikai és jogi alapot, amelyet 1939. március 11-én hirdettek ki. A törvény 1. paragrafusa szerint a honvédelem területén létezik személyi és dologi szolgáltatás, amely szerint „a honvédelemben személyes szolgálatával és vagyonával mindenki köteles volt a jelen törvény rendelkezései szerint részt venni ” a honvédelem érdekében. A személyi szolgálatot: a leventekötelezettség, hadkötelezettség és légvédelmi kötelezettség jelentette. A leventekötelezettség 12-23 életévig tartott, illetve addig amíg a katonai szolgálatra alkalmas egyén szolgálatát meg nem kezdte. A leventeparancsnokság szorosan kapcsolódott a hadtesthez, kerületi parancsnoka ezredesi rangban egyben a hadtest lövész kiképzési előadója is volt. Feladata a levente nevelés és kiképzés irányítása, a csapat- és levente kiképzés közötti kapcsolat és összhang megteremtése volt. Ugyanakkor a lövészkiképzéshez szükséges helyiségek, berendezések (lőterek) létesítése és fenntartása a város hatáskörébe tartozott. A háború alatt több új berendezést, gyakorlótelepet, leventeotthont építettek és bővítettek. A hadkötelezettség általános volt és azt minden magyar állampolgárnak teljesíteni kellett 18-60 év között. Ebben három kategóriát különböztettek meg. tényleges (2 év), a tartalékos (három korcsoportban: 42, 48 illetve 60 évig) és a póttarta14 Bonhardt-Sárliidai-Wiidder: A magyar királyi honvéd légierő. Zrínyi. 1992. 241., 244-246. és Csapó Béla ny. alezredes (Szeged, Dugonics u. 27.) és Vass Dezső szakaszvezető (Szeged) visszaemlékezési és dokumentumai, HL HM 39000/eln. l.a-1939. Szervezési rendelet. 24
