Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)

Bevezető tanulmány

lékos szolgálatot, melybe a fölös számúak, a kivételezettek és különleges elbánásban részesülők kerülhettek. A póttartalékosok kiképzési ideje 10-16 hétig terjedt, de évente 36 órás lövészkötelezettségük volt. A katonai szolgálatra végképpen alkalmatlanokat közérdekű munkaszolgálatra és honvédelmi munkakötelezettségre szólította fel a törvény, amely merőben új volt honvédelmi jogrendszerünkben. Mindkét esetben 21-24 év között képességüknek megfelelő bármely testi vagy szellemi munka teljesítésre volt kötelezhető a személy, s ez három hónapig tartott valamelyik munkatáborban. Az erre való alkalmasságot orvosi vizsgálattal állapították meg, és a munkaszolgálat lehetett különleges kiképzés (átképzés vagy betanítás), a honvédség szükségleteinek kielégítése vagy egyéb közhasznú munka. 1942-ben a törvényt kiegészítették: ez időtől kezdve a különleges munkaszolgálat elvileg 12 hónap volt. Később a különleges munkaszolgálatot kiterjesztették az egész felnőtt zsidó férfi lakosságra is.

A légvédelmi munkakötelezettség (-szolgálat) a honvédelmi munkakötelezettség egyik formája volt és minden felnőtt lakosra kiterjedt. Irányítása a hadtest légoltalmi előadója feladatkörébe tartozott. A honvédelmi törvény érintette az egész civil szférát, a hadkötelezettség tehát általános és totális volt.15

A személyi és dologi szolgáltatások összhangjának megteremtésére az adott helyzetben kétségtelenül a legkorszerűbb és leghatékonyabb megoldást választották az országmozgósítási (OM.) kormánybiztosság szervezetének megteremtésével. Kereteit már a háború kirobbanása előtt kidolgozták, de addig a hadtestparancsnokság megrendelésekkel, anyagi és személyi igénylésekkel oldotta meg a bonyolult feladatot. Dr. Széchenyi István királyi közjegyzőt, szegedi lakost az V. hadtest OM. kormánybiztosának 1939. szeptember 1-jén, a háború kirobbanásának napján nevezte ki a miniszterelnök. Az OM. hivatal már szeptember 2-án felállt: Hegedűs Antal árvaszéki elnök és dr. Biacsy Béla tb. tanácsnok Szeged város aljegyzője voltak az OM. előadók, s az irodatiszti teendőket a város polgármesterének megbízásából Lager Rudolf segédnyilvántartó látta el. Az OM. kormánybiztos nem függött a városi törvényhatóságtól, a főispán mellett működött, de a főispán minden katonailag lényeges intézkedést ellenjegyzett, illetve tudomásul vett, esetenként módosította is azokat.

A hadtest szervezetében a III. mozgósítási („M”) osztály keretében külön alosztály foglalkozott az országmozgósítási ügyekkel. Az OM. együttes feladata volt: a katonai alakulatok, polgári szervek és magánüzemek háborús polgári, személyi és anyagi szükségletének biztosítása, és ezzel összefüggésben a polgári foglalkozásban való meghagyási ügyek intézése és ellenőrzése is. Az OM. összekötő tisztek segítségével állandó kapcsolatban volt a levente parancsnoksággal, a törvényhatóság első tisztviselőjével és a közigazgatás végrehajtó szerveivel. A hadtestparancsnokság hadiüzemi előadójának működési köre kiteijedt a hadiüzemekre, a haditermelési előkészületre kötelezett egyéb ipari üzemekre, ipari- és egyéb vállalatokra.

Harangozó Károly: A Horthy-hadsereg központi szervei. Honvédelmi ügyek. Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár. 1961. 83-85.

25