Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
A 13. gyloghadosztályvonathoz tartozó vonatműhelyt (szerelőoszlopot) 1944. augusztus 11-én Szeged-Rókus pályaudvarról indították útba Volóc-Munkács térségébe. Parancsnoka Kernbólth Dániel százados volt, a műhelyvezető Klivinyi László tartalékos főhadnagy lett. A vonatműhellyel együtt indult el Szegedről a 13. lőszerkezelő oszlop is. A hadosztályvonat egyéb alakulatai, mint az élelmező oszlop Kiskunfélegyházáról, a sütőoszlop Szabadkáról, tábori őrszázad Kiskőrösről, lóellátó oszlop Abonyból soroltak be a 13. gyaloghadosztály hadrendjébe. A korábbi hadrendtől eltérően 1944-ben a gyaloghadosztályokat az utászzászlóalj mellett egyéb műszaki alakulatokkal is megerősítették, amelyek az 1943-44-es hadrendben már mint fővezérségközvetlen alakulatok szerepelnek. A műszaki alakulatok törzse Kiskőrösről, műszaki oszlopának II. része és hadihíd oszlopának I. része Szegedről indult el, az utóbbiak Kisteleken vagoníroztak be és az augusztus 17-i végszállítmánnyal érkeztek Munkácsra. A műszaki oszlopok részei vagyis szakaszai már a márciusi mozgósítással hadsereg-, illetve hadtestközvetlenként az 1. hadsereghez kerültek. A 13. gyaloghadosztály parancsnokságainak álláspontját Fabinyi József így fogalmazta meg: „A műszaki alakulatok felszerelése nem volt a legkorszerűbb, de így is igen sok feladatot oldottak meg kiválóan, harci feladatokkal együtt. Hiányosságként meg kell említeni, hogy a gyalog menetelő utászalakulatoktól nem lehetett elvárni a nagy testi megerőltetést igénylő munkák gyors elvégzését. Célszerűbb lett volna az utászzászlóaljak nagyobb gépesítése, a műszaki oszlop létszámának és gépparkjának rovására is.”158 A kisebb szegedi alakulatok visszamaradó különítményeiről kevés adatunk van. Az V. élelmiszer raktár - bár Szeged nyári bombázásai idején súlyos károkat szenvedett - mégis igen nagy készletekkel rendelkezett. Az arcvonalban harcoló alakulatok ellátásában fontos bázis maradt Szeged és a város gyors feladása miatt jelentős készletek kerültek a szovjet csapatok birtokába. A raktár visszamaradó különítményének parancsnoka Faludi Sándor tartalékos százados volt, s vezetésével Dunántúlra, Zalaegerszegre vonultak. Jtt a polgári leányiskolában voltak 1945 márciusáig, udvarán a sütőosztály, tornatermében, épületében a raktárak. A Muraközben lévő magyar csapatok ellátásában vettek részt. A sütőosztály 15 fogatolt sütő és 15 gépesített kemencével rendelkezett, parancsnoka dr. Virágh Béla tartalékos százados lett, majd fogságba esése után Mezei József törzsőrmester irányította. Az élelmező tiszt Fésűs Lajos tartalékos hadnagy volt. Az 1945 márciusi szovjet támadáskor Muraszombatnál nem mentek át Ausztriába, szétszéledtek, s majd mindannyian orosz fogságba estek, ahonnan csak 1947 végén kerültek haza.159 158 HL KSZV napló (gyűjtött adatok) Fabinyi József i.m. 128. 159 Mezei József i. visszaemlékezése és Csongor Győző flidgy. visszaemlékezése. 136
