Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
10-én délután bontakozott ki, amikor újabb erősítések bevetésével megtörték a védelem erejét.105 A szovjet tüzérség október 10-én hajnali 5 órától délután 17 óráig lőtte a várost, de már 9-én este voltak elszórt belövések. Az Algyőtől Martonosig elhelyezkedő szovjet tüzérség - elsősorban az Újszegedre, Szőregre, Ószentivánra települt ellenséges tüzérdandár egy-egy ezrede, és Újszegedről egy aknavető ezred - lőtte a város magas épületeit és tornyait, ahol magyar megfigyelőket véltek felfedezni. A magyar tüzérség 9-én még a boszorkány-szigeti szovjet betörés vonalát, 10-én reggeltől Kiskundorozsma nyugati szegélyétől pedig Újszegedet és a szovjet ütegállásokat támadta. A szovjet tüzérségi gránát- és aknabecsapódások áldozataiból pontosan nyomon követhető a tűz folyamatos hátrahelyezése, vagyis a tüzérségi előkészítés. Hajnali 5 és 10 óra között Alsóvárost, 9-13 órakor a Belvárost, 12-15 óra között Felsővárost és Rókust lőtték, utána már csak elszórt aknagránátok hullottak a Felsővárosra. A tüzérségi és aknatalálatoknak 30 polgári áldozata volt.106 A szovjet 46. hadsereg 320. lövészhadosztályának 478. és 906. lövészezrede felderítő páncélosokkal megerősítve október 10-én délután Alsóváros felől kezdte meg a harci tevékenységet. Kisebb összecsapások alakultak ki a Röszke, Gyálarét felől előnyomuló szovjet és a magyar védő alakulatok között az alsóvárosi Feketeföldeken és a körtöltés vonalában. A városban viszont már harc nem alakult ki. A 108. gárdalövész hadosztály rohamcsoportja ellenállás nélkül elsőként hatolt be a városba, és egységei 17 órakor már a Belvárosig jutottak előre. Egy újólag átdobott gárdalövészezred - az 59. gárdalövész hadosztály 105. ezrede - amely addig a tiszántúli Vedresháza térségében tartalék volt, Szentmihálytelek elfoglalása után a város alatt északnyugati irányban Kiskundorozsma felé tört előre. Ez a támadó ék visszavonulásra kényszerítette a magyar 7. pótgyalogezredet is. A magyar alakulat II. zászlóalja Mórahalom irányába, míg az I. és III. zászlóalj Kistelek felé vonult el.107 A városért folyó harcnak 51 polgári áldozata volt: 31-en a tüzérségi lövedékektől eredő sérülésekbe, 20-an az elszórt harci cselekmények idején lőtt sebekbe haltak bele. A védő alakulatok személyi vesztesége: 44 magyar, 14 német tiszt és legénység volt, szovjet részről pedig 16 tiszt és 80 vöröskatona áldozta életét. Tehát mindössze 205 főre tehető a Szegedért folyó harcok áldozatainak száma. A szovjet csapatok 100-120 magyar hadifoglyot ejtettek a városban., akik bennszorultak a gyűrűben. A hadifoglyok számának növelése céljából a következő hetekben 256 polgári személyt hurcoltak el „malenkíj robotra”, akiket hadifogolyként különböző munkatáborokba vittek a Szovjetunióba. Moszkvában október 11-én este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását. 105 HL KTB Hgr. Süd 1251.fl. 91-92., Veress Lajos: i.m. 211., AMO SzSzSzR 401. op. 9511. del. 386.1. 186-220. 106 CSML. Szegedi mérnöki hiv. ir. II. Építési oszt. II/3. gyűjtött adatok 107 HL KTB Hgr. Süd 1251. ft. 54-60. 98
