Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
IV. A KIEGYEZÉSTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG 1. A HELYI KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE a! A provizórikus városi hatóságok továbbélése Az ország többi településéhez hasonlóan Szentesen is általános lelkesedéssel fogadták a magyar alkotmány helyreállításának első megnyilvánulását: a felelős magyar minisztérium 1867. február 20-án történt kinevezését. A szentesi Váltsági és Gazdasági Bizottmány február 21 -i ülésén elhatározták e nevezetes esemény méltó megünneplését, kifejezésre juttatva azon meggyőződést, hogy a magyar kormány kinevezése egyben az „alkotmányos önkormányzat felderülő napját” jelenti. Ekkor már ismert volt a firssen kinevezett kormány körrendeleté, amelyben tudatta, hogy az ország közigazgatásának tényleges irányítását március 10-én veszi át. Az átmeneti időszakban az eddigi kormány testületek, megyei, városi és községi hatóságok helyeiken maradnak, s e hatóságokat, ill. azok hivatalnokait hivatalos eljárásukban gátolni, vagy tőlük az engedelmességet megtagadni nem szabad. Az örömmámorban úszó szentesiek még nem sejtették, hogy számukra az átmeneti időszak nem néhány hetet, hanem több mint egy évet és kiélezett küzdelmeket fog jelenteni.111 Az új konnány hivatalba lépését követően megkezdődött a volt alkotmányos megyei hatóságok helyreállítása. Az uralkodó a belügyminiszter előterjesztése alapján március végén kinevezte az új alkotmányos főispánokat. Csongrád megye élére horgosi Kárász Benjamin, volt 1848-as főispán került. A főispánok április első napjaiban kézhez kapták a belügyminiszter bizalmas körlevelét, amelyben — a képviselőház 1867. március 8-9-i ülésén elfogadott határozatokra hivatkozva — instrukciókkal látta el őket a köztörvényhatóságok helyreállításával kapcsolatban. Az utasítás hangsúlyozta, hogy a megyék végleges rendezéséig az 1861-ben alakított megyei bizottmány még meglevő tagjai vannak hivatva gyakorolni mindazokat a jogokat, melyeket az 1848: XVI. te. a megyei bizottmányokra ruházott. Csongrád Megye Bizottmánya 1867. április 25-én tartotta meg első közgyűlését Szegváron. A megjelent képviselők lelkesen üdvözölték Kárász Benjamin főispánt, aki megnyitó beszédében méltatta az alkotmányosság helyreállítását, majd letette hivatali esküjét. A tisztújításra április 27-én került sor. A választás eredményeként az abszolutista időszakban leginkább kompromitálódott személyek — bár ajelöltek között szerepeltek — a főbb tisztségekből kiestek. Az 1848- as tisztikar még élő tagjai közül 12 személyt választottak meg, míg az 1860/61-es tisztikar tagjai közül 16 személy jutott ismét hivatalhoz. Az első alispáni széket a 48-as múltú, rendkívüli keménységéről, sőt nyers durvaságáról ismert, de feltétlen Deák-párti Török Bálint nyerte el. A szentesi járás szolgabírójává Mikecz Ferenc fiatal ügyvédet választották meg. A tisztújítást követő április 28-i közgyűlésen határozatilag ni CSML (SzF) 25/1867. Váltsági és Gazd. Biz. jgyk.; Szegedi Híradó, 1867. március 3.; 171/1867. Főisp. ein. ir. 77
