Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
III. A provizórium időszaka
eredményének a bevárását. Ha ennek ellenére a tisztigyűlés az átszervezési tárgyalásokat mégis megkezdené, minden erővel hassanak oda, hogy mind a hivatalok megállapításánál, mind pedig a tisztviselők megválasztásánál a nép óhajtása vétessék figyelembe.91 Az új városi szervezet kidolgozására egybehívott tisztigyűlés a kitűzött napon összeült. Az elnöklő h. első alispán nyomban nyilatkozattételre szólította fel a városok képviselőit az alakítandó új szervezetre, illetve a létesítendő és megszüntetendő állásokra nézve. A szentesi küldöttek kijelentették, hogy ők nem folyhatnak bele a kérdés érdemleges megvitatásába, mert erre nincs felhatalmazásuk. Megbízatásuknak megfelelően felkérték a tisztigyűlést, hogy a rendezett tanács további fenntartását kérő, a főis- páni helytartóhoz benyújtott e tárgyú folyamodványuk kedvező elbírálását állásfoglalásukkal segítsék elő. A kérést kategorikusan elutasították, mondván: a tisztiszék intézkedési köre egyedül a rendezett tanácsok megszüntetésével járó teendők foganatosítására terjed ki. E rövid kitérő után hozzáláttak a városok új szervezetében szükségesnek ítélt állások kijelöléséhez. Általánosságban kimondták, hogy a jövőben a városi tanács élén az első tisztviselő nem a polgármester, hanem a főbíró lesz. Ezt követően városonként haladva megállapították a létesítendő állások számát. A szentesi küldöttek tartózkodása ellenére Szentes városára nézve is kijelölték a rendszeresíthető tisztségeket. A tervezet szerint ezek a következők voltak: egy főbíró, négy tanácsnok, két jegyző (az egyik egyben levéltárnok), két kapitány, egy pénztárnok egy ellenőrrel, egy adószedő egy ellenőrrel, egy előfogati biztos (aki egyben városgazda is), egy orvos, egy halottkém, egy mérnök, egy árvapénztárnok, egy telekkönyvi nyilvántartó, egy számvevő, öt írnok (közülük az egyik iktató is), egy bába, egy kertész. A cselédszemélyzetet alkotná: egy káplár, két lovas hadnagy, két tizedes, nyolc városi cseléd, négy pénztárőr, egy dobos, egy udvaros és három toronyőr. A tisztségek számának megállapítása után intézkedtek azok betöltésének módjáról. Eszerint az állásokra nyilvános pályázatot kell hirdetni, pályázni lehet szóban és írásban. A pályázatok összegyűjtését a szolgabírókra bízták. Az állások betöltésénél előírt hármas jelölés megvitatását, illetve az ajánlott tisztviselők névjegyzékének összeállítását a tisztigyűlés feladatává tették.92 A szentesi küldöttek április 27-én tettek jelentést sikertelen eljárásukról a Váltsági és Gazdasági Bizottmány előtt. Ekkorra megérkezett a főispáni helytartó válasza is. Ebben kategórikusan kijelentette, hogy miután az érintett városok törvényszékeinek feloszlatását a városok szavazatképes lakosainak meghallgatása után és kívánságára mondta ki a Helytartótanács, szó sem lehet e tárgyban újabb népgyűlésről, ill. a törvényszék feloszlatásának és az új szervezet kialakításának felfüggesztéséről. A bizottmány kénytelen volt belátni, hogy egyelőre nincs remény a rendezett tanács megtartására. A kialakult körülmények között csak arra törekedhettek, hogy a kialakításra kerülő új szervezet valóban megfeleljen a város érdekeinek.93 A megyei tisztigyűlés 1865. május 4-én összeült, azzal a feladattal, hogy a volt rendezett tanácsú városokban létesítendő új állásokra a jelölteket kiválassza a befutott pályázatok alapján. Az értekezletre az érintett városok is elküldték delegációikat. Utóbb 91 CSML (SzF) 197/1X65. Flső Alisp. cin. ír.: 157/1865. Vállsági és Gazd. Biz. jgyk. 92 CSML (SzF) 646/1865. Tisztiszéki jgvk.: 990/1865. Főisp. Ifelyt. cin. ir. 92 CSML (SzF) 598/1865, Főisp. Helyt. cin. ir.; 725/1865. Tisztiszéki ir.; 167/1865. Váltsági és Gazd. Biz. jgyk. 66
