Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
III. A provizórium időszaka
A tanács 1862. január végén kénytelen volt beismerni működésképtelenségét. Levelet intézett Vidovich Mihály első alispánhoz, amelyben részletesen feltárta a kialakult állapotot, s kérte, hogy sürgősen tegye meg a kellő intézkedéseket a városi elöljáróság újjászervezésével kapcsolatban.71 Vidovich alispán 1862. január 28-ra tűzte ki az új tisztikar felállításának határnapját. Erre a napra közgyűlést hirdetett, amelyre meghívatta a volt tisztikar és képviselő-testület tagjait. Szándéka szerint be kívánta vonni őket a szervezéssel kapcsolatos teendők megbeszélésébe. Gesztusa nem aratott osztatlan sikert a visszavonult képviselők között. Sokan előre jelezték, hogy nem tudnak vagy nem akarnak részt venni a közgyűlésen. Többen nyíltan kijelentették, hogy azért maradnak távol a gyűlésről, mert hivatalos működésük november 5-én megszűnt. Mindezek ellenére a szervező tanácskozást a kitűzött napon megtartották. A személyesen elnöklő első alispán felkérte a megjelenteket, hogy tegyenek ajánlásokat az egyes tisztségekre. Mint várható volt, a tanácskozás csak részeredményeket hozott. Igen sok fontos tisztség betöltetlen maradt alkalmas és vállalakozó személyek hiánya miatt. Üresen maradt a főügyészi, a közpénztárnoki és ellenőri, az adószedői, a mérnöki, a nyilvántartói és két törvénykezési tanácsnoki állás, s nem tudtak megegyezni a polgármester személyét illetően sem. Vidovich alispán tehát csak egy rendkívül hiányos tiszti névsort terjeszthetett fel jóváhagyásra Petrovich királyi biztoshoz.72 Az újonnan kinevezettek közül 8 személy tagja volt az 1861-ben megválasztott tisztikarnak, de valamennyien már az abszolutista időszakban is tisztséget viseltek. Másik négy tisztviselő neve szintén az 1850-es évekből volt ismert. Öt igen fontos tisztséget - főbírói, aljegyzői, számvevői, alkapitányi, egyik tanácsnoki — a szentesiek előtt idegen személyekkel töltöttek be. Február 10-én eldőlt a polgármesteri szék sorsa. A város első tisztviselőjévé Kamocsay János közigazgatási tanácsnokot nevezték ki. Továbbra is betöltetlen maradt viszont az ügyészi és két törvénykezési tanácsnoki állás. Ez különösen érzékenyen érintette a városi törvényszéket, ugyanis a törvénykezési ügymenet előírásai szerint a törvénykezési tanácsnak legalább négy tagból kellett állma. Kamocsay polgármester Vidovich alispánhoz fordult segítségért, kijelentve, hogy a két tanácsnok hiánya miatt a törvénykezési osztály nem működhet szabályosan, s ez nem csak a lakosságra nézve hátrányos, hanem az elöljáróság tekintélyére is károsan hat. Az alispán közreműködésével országos pályázatot hirdettek, amelynek eredményeként május elején végre sikerült betölteni a két tanácsnoki állást.73 A komoly nehézségek árán újjászervezett, idegen tisztviselőkkel kiegészített városi elöljáróságot a lakosság fenntartással fogadta. A bizalmatlanság légkörét a kinevezéses rendszer már önmagában megalapozta, a továbbra is akadozó ügyintézés ezt csak n CSML (SzF) 1042, 1047, 1172—1173/1861. Tanácsi ir.; 4/1861. Csongrád Megye Főispáni Helytartójának általános iratai (a továbbiakban Főisp. Helyt. ált. ir.); 1/1861. Csongád Megye Tisztiszékének jegyzőkönyvei (a továbbiakban Tisztiszéki jgyk.) 72 CSML (SzF) 1177/1861. Tanácsi ir.; 1/1862. Tanácsi jgyk.; 33/1862. Főisj). Helyt. ált. ir. Az újonnan kinevezett tisztikar tagjai lettek: Schlachta Imre főbíró, Lubinszky György főjegyző. Aigner Imre aljegyző, Rákos Antal főkapitány, Balogh Dániel alkapitány, Kamocsay János, Kürti János, Dózsa Lajos. Lakos Lajos közigazgatási tanácsnokok, D. Mészáros Antal. Gulyás Mihály törvénykezési tanácsnokok, Huszka Károly levéltárnok, Grócz Alajos számvevő, Jákó Mihály adószedői ellenőr, Teuerer József előfo- gati biztos, Csikányi Károly főorvos, Ringvald József alorvos. 73 CSML (SzF) 16, 29/1862. Csongrád Megye Első Alispánjának elnöki iratai (a továbbiakban Első Alisp. ein. ir.); 38, 53, 61, 451, 483/1862. Tanácsi jgyk., Kamocsay János adataira nézve SZÉE/1988. 29. o. Törvénykezési tanácsnokok lettek Ferenczy Sándor és Kieszler Károly ügyvédek. 52
