Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
I. Abszolutista berendezkedés
változásnak számított továbbá a nagymúltú főbírói tisztség mellőzése. A többi szaktisztség (jegyző, pénztárnok, számvevő, adószedő, mérnök...stb.), illetve szaktestület (árvabizottmány) változatlanul megmaradt. A tervezetben új, függetlenített tisztségként bukkant fel a levéltárnoki és az iktatói állás. A díjtalan tanácsnokokkal együtt az új hivatalnoki kar létszáma 34 főt tett ki. A szolgaszemélyzet tervezett létszáma 65 főre rúgott, szemben a korábbi 87 fővel. (Az eltérést az éjjeli őrök számának nagyarányú csökkenése okozta.) A hivatalnoki és szolgai fizetések megállapításánál a tervezet a községi választmány által 1851 decemberében kidolgozott tarifákhoz igazodott. Eszerint a 99 fős városi apparátus évi fizetése összesen 15 208 pft-ot tett volna ki. Ez 632 pft-tal volt nagyobb az érvényben lévőnél.47 A gyors tervezést nem követte ugyanilyen ütemű kivitelezés. Több hónapos huzavona kezdődött. A megyei hatóság ugyanis számos ponton nem értett egyet a polgármesteri tervezettel, azt túlméretezettnek minősítette. Miközben folyt az alkudozás az egyes állások körül, a városi közigazgatás egyre válságosabb helyzetbe került. A tisztviselők teljesítménye, munkakedve tovább romlott. Sorozatos lemondások, ill. felfüggesztések miatt több kulcsfontosságú tisztség megüresedett, melyek betöltésére nem volt lehetőség. 1854 őszén például már négy tanácsnoki állás állt üresen. A feladatkörök összemosódtak, az ügyintézés akadozott. Mindezek ellenére még több mint fél évnek kellett eltelnie althoz, hogy a város irányító szerveiben érdemi változás történjék. 1855 május végén megérkezett a régen várt megyehatósági leirat, amely meghatározta a létesíthető állások számát, ill. az új tisztviselői és szolgai fizetéseket. Ugyanez tartalmazta az egyes tisztségekre kinevezettek névjegyzékét is. A létesített állásokat vizsgálva megállapítható, hogy nem sokban tér el az ezzel kapcsolatos polgármesteri tervezettől. Az új tisztikar személyi összetétele némileg módosult, de alapvető változás nem történt. A hat újonnan kinevezett személy közül három az újonnan létesített státusoknak köszönhette alkalmazását. A többi posztokon csupán helycserék történtek. Néhány tisztség kivételével a felsőbb hatóságok figyelembe vették a polgármesteri jelöléseket. A főszolgabíró május 30-án ismertette a kinevezési okiratot az érintettekkel. A tisztikar beiktatását követően sor került az új községi választmányi tagok kinevezésére is. Itt jelentős személycserék történtek. Az ezúttal 22 fővel megalakított választmány tagjai között csupán 4 olyan akadt, aki korábban is tagja volt a testületnek. Ez nyilvánvalóan arra utal, hogy a felettes szervek nem voltak megelégedve a községi választmány eddigi működésével.48 Az új tisztikar és választmány hivatalba lépésével némi javulás következett be az ügyek intézésében, de ez csak időlegesnek bizonyult. Néhány hónap elteltével újból fel47 CSML (SzF) Számnélküli vegyes összeírások/1854. Megyefőnöki ir.; 651/1854. Tanácsi jgyk.; 79/1854. Közs. Választm. jgyk. 48 CSML (SzF) 1709/1855. Vegyes Szolgabírósági ir.; 438/1855. Tanácsi ir. Szentes város kinevezett új tisztikara és fizetése: Sréter Antal polgármester (800 pft), Dózsa Lajos. Farkas László. Lakos Lajos, Kókay István tanácsnokok (400), Kolumbán Imre tanácsnok-rendőrtiszt (400), Lubinszky György főjegyző (400). Fejér Károly aljegyző (300), Farkas Gedeon váltsági pénztárnok (600). Pápay József váltsági pénzt, ellenőr (300), Horváth László adópénztárnok (500), Huszka Károly adópénztári ellenőr (300), Horváth Ferenc államkölcsön pénztárnok (600), Győri József államkölcsön pénzt. írnok (200), Hutiray Lajos telekkönyvi nyilvántartó (350), Hubert Péter számvevő (500), Kamocsay János levéltárnok (300), Feuerer József katonai biztos (250), Csikányi Károly orvos (200), Kocsis Pál mérnök (400), Sas Károiy sebész (150), Huszka János városgazda (300), Remes János, Wanke Károly, Sántha János írnokok (200). 35
