Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
I. Abszolutista berendezkedés
legalább helyileg ne távolodjanak el. Ez ugyanis költségesebbé és körülményesebbé tette volna ügyeik intézését. Ebből a meggondolásból valamennyi város arra törekedett, hogy a felállítandó új hatóság székhelye városukba kerüljön. Ezt az érdekeltséget a felsőbb hatóságok is jól ismerték, s igyekeztek kihasználni. Erre utal többek között Bonyhády megyefőnök egyik 1853 májusában kelt körlevele. Ebben felszólította a megye városait, hogy amennyiben szeretnék hogy náluk közigazgatási vagy igazságszolgáltatási hivatal települjön meg, akkor felsőbb helyen tegyenek felajánlásokat, elsősorban a hivatalok elhelyezésére alkalmas, államivá váló épületekre nézve, de egyéb formában is. A többi városhoz hasonlóan Szentes is benyújtotta igényét az új főszolgabírói hivatal székhelyének elnyerésére. Épületfelajánlását felsőbb helyen elfogadták, de kevésnek találták. Erről Augusz helytartósági alelnök bizalmas levélben tájékoztatta Bonyhády megyefőnököt. Nem titkolta, hogy Szentesnek van esélye a székhely elnyerésére, de üdvös volna, ha az eddig tett felajánlását némileg megnövelné. Erre nézve konkrét tanácsot is adott. Közölte, hogy a napokban az ő elnöklete alatt megtartott úrbérkármentesí- tő ülésen Szentes részére a már korábban kiutalt 24 796 pft-on felül újabb 12 398 pft-ot utalványoztak. Vagyis „ha csak ezen utóbbi summa által a közönség elébbi ajánlatát szaporítja, a főbírói hivatali nagyszerű épület tökéletesen felépül, és a közönség saját érdekét a legkitűnőbben biztosította”. A megyefőnök június közepén személyesen megjelent Szentesen, s a községi választmány előtt kertelés nélkül előadta a felsőbbség óhaját. Útja eredménnyel zárult. A választmány ugyanis határozatilag kimondta, hogy a főszolgabírói székhely elnyerése érdekében felajánlja a kincstárnak a város részére legutóbb kiutalt úrbérkárpótlási summát. (Az összeg nagyjából megegyezett a város összes tiszti- és szolgaszemélyzetének egy évi fizetésével.) A város áldozata nem volt hiábavaló. Az ígéretnek megfelelően főszolgabírói székhellyé jelölték ki. A megye többi szolgabíróságához hasonlóan a Szentesi Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság (K. K. Gemischtes Stuhlrichteramt in Szentes) szervezése is befejeződött 1854 tavaszára. Basa József főszolgabírót felmentették hivatalából. Helyére Stammer Sándor eddigi vásárhelyi főszolgabíró került. Stammer mellé két alszolgabírót osztottak be, Beliczay Tamást és Seri Jánost. Az újonnan felállított szolgabíróság 1854. május 3-án kezdte meg tényleges működését. (A 17 fős személyzet Haris Konstantin 1. tizedbeli 203. sz. házában — a Templom köz és a Zöldfa utca szegletén — kapott helyet. A mai Kiss Bálint és Munkácsy Mihály utca sarkán.)46 Hamarosan megtörténtek az első intézkedések a városi hatóság régen ígért átszervezésére. Bonyhády megyefőnök május elején ismét megjelent Szentesen és bizalmasan felkérte Sréter Antal polgármestert, hogy készítsen egy tervezetet az újonnan felállítandó városi tisztikar és szolgaszemélyzet létszámára, összetételére és fizetésére nézve. A kívánt tervezet hamarosan elkészült. Az 1851. évi községi Utasítás előírásaihoz igazodva némileg módosította a tisztikar hagyományos felépítését. A legszembetűnőbb változás az volt, hogy a fizetéses tanácsnoki állások számát nyolcról négyre szállította le, ugyanakkor előirányozta 6 díjtalan tanácsnok alkalmazását. Lényeges 46 CSML (SzF) 3593/1853. Megyetonöki ir., 300/1853. Megyetonöki elnöki ír.; 139/1854. Szentesi cs. kir. Vegyes Szolgabíróság elnöki ir.; 949, 1513/1854. Szentesi cs. kir. Vegyes Szolgabíróság általános ir. (a továbbiakban Vegyes Szolgabírósági ir.); 655, 659/1854. Tanácsi jgyk.; Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár 321. o., Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849—1854). 126-129. o. 34
