Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
marosan Szentesen is cselekvéssel párosultak. Ez jórészt dr. Lánczi Simon Pálnak volt köszönhető, aki 1917. június közepén hazatért Szentesre, és ismét megkezdte politikai működését. Június 17-re értekezletre hívta össze a Kossuth Lajos Pártkör tagjait, azzal a céllal, hogy állást foglaljanak a bekövetkezett politikai változásokkal kapcsolatban. Az értekezlet egy üdvözlő irat összeállításával zárult, amelyet gróf Károlyi Mihályhoz intéztek a Tisza-kormány bukása alkalmából. Ebben leszögezték, hogy „a bukott rendszert véglegesen el kell temetni, ki kell irtani a közélet teréről mindazokat, akik az erkölcstelenség, az elvtelenség, a kapzsi üzérkedés ezen hadával érintkeztek, hozzádörgö- lőztek. ” A továbbiakban részletesen taglalták, hogy mit várnak az újonnan kinevezett Esterházy-kormánytól. Az üdvözlő irat végén kifejezték a Szentesi Függetlenségi és 48- as Kossuth Lajos Pártkör elkötelezett ragaszkodását a Károlyi Mihály vezetése alatt elkülönült Függetlenségi és 48-as Párthoz, kérve a budapesti központi pártvezetőséget, hogy a párt intenzív szervezését mielőbb kezdje meg, s e célból egy Budapesten tartandó országos pártgyűlést összehívni szíveskedjék. Az üdvözlő iratot dr. Lánczi Simon Pál ügyvezető elnök és Bokor József főjegyző írták alá.424 Lánczi nem várakozott a pártközpont intézkedéseire, hanem nyomban hozzálátott a szervező munkához. Kapcsolatba lépett az I. és II. 48-as körök vezetőivel, s igyekezett elérni, hogy ők is nyilvánítsák ki csatlakozásukat a Károlyi Mihály vezetése alatt álló Függetlenségi és 48-as Párthoz. Elképzelése szerint ezt követhette volna az egyes körök felett álló szentesi központi Károlyi-párt megalakítása. A tárgyalások biztató eredménnyel folyhattak, amit az is jelez, hogy július 1-re kitűzték a szervező gyűlés időpontját. A gyűlés azonban elmaradt. A hivatalos verzió szerint a halasztásra azért került sor, mert „úgy a helyi szervezetek, mint a központ nem tartották időszerűnek, hogy ez a szervező gyűlés az aratási munka legégetőbb idején tartassák meg, mert most sok polgártársunk, kik szívvel és lélekkel a függetlenségi eszme hívei, azon részt nem vehetnének. ” A közlemény tudatta még, hogy a szervező gyűlés megtartásának új időpontját a helyi szervezetek közösen fogják megállapítani. A tárgyalások részletei nem ismertek, de egyes adatok arra utalnak, hogy a gyűlés elmaradásának valódi okai nem csupán a nagy nyári munkák miatti elfoglaltságban keresendők. Elgondolkodtató például, hogy a szervező gyűlés előkészületeiről és időpontjáról a helyi lapok előzetesen nem tettek említést, csupán az elmaradását adták hírül a fenti magyarázat kíséretében. Ugyancsak furcsa az is, hogy az I. és II. 48-as körök választmányai — a Kossuth Lajos Pártkör mellőzésével — június 24-én közös értekezletet tartottak az országos politikai helyzet alakulásáról, amelynek végén a Károlyi-párt helyett az Esterházy-kormányhoz juttattak el bizalomnyilvánító táviratot, egy szót sem ejtve a készülő szervező gyűlésről. Mindezek arra engednek következtetni, hogy Lánczi Simon Pál és pártjának erőfeszítései nem jártak eredménnyel a helybeli függetlenségi körök közös platformjának kialakítását illetően, és valójában ez okozta a július 1-re meghirdetett szervező gyűlés meghiúsulását.425 Az Esterházy-kormány kinevezése után az érdeklődés középpontjába került az új főispán személyének a kérdése. Dr. Cicatricis Lajos leköszönését a közvélemény általános megkönnyebbüléssel fogadta, az eseménynek a sajtó csupán egy rövid hírt szentelt. „A lemondott főispán az elmúlt rendszer minden jellegzetességének kijegese424 AE, 1917. június 9., június 17., június 22. 425 AE, 1917. június 30., július 2. 246
