Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
kodnia, mert ezek a segélyezettek a havi 40—60 koronából élni is alig tudnak, s egyál- taláan nincsenek abban a helyzetben, hogy 300—400 koronáért búzát vehessenek, s az esetleges kenyérhiány elsősorban ezekre a családokra fog lesújtani.” A belügyminiszter végül havi 10 vagonban állapította meg a város kontingensét, noha ezt a mennyiséget sosem kapta meg. Az augusztus 16. — szeptember 15. közötti időre ténylegesen 5 vagon kiutalás történt meg, így nem volt meglepő, hogy szeptember elején zavar keletkezett a kenyérellátásban. Három napig tartott az áldatlan állapot, amelyet még súlyosbított, hogy ekkor (szeptember 5—6-án) érkeztek meg az erdélyi menekültek, akiknek ellátásáról szintén a városnak kellett gondoskodnia. A kenyér nélkül maradt tömegek az alispánhoz mentek panaszra, aki utasította a polgármestert, hogy a kiadott kenyérjegynek megfelelő mennyiséget állíttassa elő. A polgármester ezt nem teljesíthette, mivel a szükséges liszt nem állt rendelkezésre. „Az egyensúlyt csak akkor tudjuk helyreállítani, ha az elmaradt három napról legalább 100 q lisztből utánsütjük a hiányt, mert különben nem tudjuk utolérni magunkat, s naponként folytatódnak a kínos jelenetek” — jelentette az alispánnak. A probléma átmenetileg megoldódott, mivel szeptember 7-én 148 q lisztet bocsátottak a város rendelkezésére. Az ellátási zavarok szinte mindennaposokká váltak, amely jórészt annak volt köszönhető, hogy a havi lisztkiutalások rendszerint késve és nem a megállapított mennyiségben érkeztek.413 1916. október végén miniszterelnöki rendeletre felállították az Országos Közélelmezési Hivatalt, amelynek feladata az ország belső ellátásának megszervezése. Első intézkedései jórészt a fogyasztás további szigorítására irányultak. Ebből adódóan Szentes változatlanul csak töredékét kapta valódi lisztszükségletének, de a szállítmányok ezentúl legalább időben érkeztek. A csökkent lisztmennyiség következtében a polgármester korlátozó intézkedésekre kényszerült. November 20-tól átmenetileg felére csökkentette a kenyér- és lisztadagokat, ami azt jelentette, hogy naponta 16 dkg kenyeret, illetve 12 dkg lisztet kaptak az ellátatlanok. Egy másik rendeletében utasította a sütőket, hogy a kiutalt lisztmennyiséget osszák fel 30 egyenlő részre, s naponként csak az egy napra jutó mennyiséget dolgozzák fel. így próbálta biztosítani, hogy ha kevés is, de minden nap legyen kenyér.414 1917 folyamán nyilvánvalóvá vált az antant hatalmak gazdasági és katonai fölénye. A Monarchia tartalékai kimerülőben voltak, a felső vezetés mégis a háború folytatása mellett döntött. A sokasodó gazdasági bajok miatt takarékossági rendszabályokat vezettek be az élet minden területén. A fűtési idényt egy hónappal megrövidítették, az áramszolgáltatást korlátozták, a kirakatok kivilágítását megtiltották. A rohamos áremelkedések mellett tovább bővült a jegyre kapható közszükségleti cikkek köre. Csongrád megye közellátásának szervezésére 1917 januárjában felállították — Szentes székhellyel — a megyei közélelmezési hivatalt, élén clr. Csergő Károly megyei II. főjegyzővel. A hivatal működésével a közellátás a korábbinál valóban szervezettebbé vált, de közel sem jobbá. Intézkedései nyomán csökkentek a sorbanállások, a szétosztásra váró termékek mennyisége azonban nem szaporodott. Az elmúlt ősz óta akadozó kenyérellátás nem javult, inkább romlott. Ez annak tudható be, hogy az OKH február folyamán hivatalosan is 5 vagonra szállította le a város havi lisztkontingensét, amelyből gyakorta csak 3 vagon érkezett. Ennek következtében az időközben 25 dkg4'3 CSML (SzF) 1803/1916. Polgm. ált. ír.; SZÍ,. 1916. szeptember 7. 414 CSML (SzF) 25/1917. Alisp. ált. ir.; AE, 1916. október 1. 239
