Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
nyomozást indított és hamarosan kiderítette, hogy május 1-jén este dr. Nagy György ügyvéd, Granátz Ferenc hírlapíró és Szabó Imre tanító, vásárhelyi lakosok, engedély nélküli gyűlést tartottak itj. Tóth Lajos szentesi csizmadia házának udvarán, amelyen rajtuk kívül mintegy 30 szentesi lakos vett részt, zömmel iparosok. A gyűlés kétségtelenül a Köztársasági Párt helyi szervezetének megalakítására irányult, bár a pártalakulás hatósági bejelentésére nem került sor. A rendőrségi vizsgálat hónapokon át tartott, amelynek eredményeként 34 személyt helyeztek vád alá bejelentés és engedély nélküli gyülekezés címén.392 A Lukács-kormány helyébe lépő Tisza-kormány 1913 júniusában végső leszámolásra szánta el magát a köztársaságiakkal szemben. Az igazságügyminiszter törvény- javaslatot terjesztett a képviselőház elé a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról (1913:XXXIV. te.), ugyanakkor a belügyminiszter felszólította a főispánokat, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a köztársasági eszme terjedését. A törvény hatására az Országos Köztársasági Párt július 5-én bejelentette megszűnését, egyben kimondta az Országos Kossuth Lajos Párt megalakulását. Az erről szóló kiáltvány tudatta, hogy az új párt átveszi a Köztársasági Párt célkitűzéseit, kivéve a köztársasági államforma követelését. Az új párt szervezése Szentesen is megkezdődött, ezúttal legális körülmények között. Bázisát elsősorban azok alkották, akiket néhány hete ítéltek el engedély nélküli gyűlésezésért, élükön a függetlenségi mozgalomból ismert, ekkor már 74. életévében járó Kátai Pál János gazdálkodóval. A pártalakítás előkészítésében aktív szerepet játszott dr. Lánczi Simon Pál fiatal ügyvéd, Nagy György barátja és harcostársa, aki nem rég települt át Hódmezővásárhelyről Szentesre. Az Országos Kossuth Lajos Párt szentesi szervezetének alakuló közgyűlésére 1913. október 12-én került sor a Vincze-féle vendéglőben. A szervező bizottság megbízásából a közgyűlést dr. Lánczi Simon Pál nyitotta meg, majd ismertette a párt programját. Az alapszabály megvitatása után megválasztották a pártkör ideiglenes tisztikarát. Elnökké Kátai Pál Jánost, ügyvezető elnökké Lánczi Simon Pált, jegyzővé ifj. Tóth Lajost választották.393 Az új párt és a 48-as körök szoros kapcsolatban álltak egymással. Ez természetes volt, hisz programjuk alig különbözött, tagságuk pedig jórészt megegyezett, amennyiben a Kossuth Lajos Párt tagjainak többsége továbbra is tagja maradt velemelyik 48-as körnek. Együttműködésük gyakorlati próbájára már 1913 őszén alkalom nyílt, a november 26-ra kiírt megyei képviselőválasztások kapcsán. Az érintett pártkörök választmányai megállapodást kötöttek, hogy a város választókerületeiben közös jelölteket állítanak, ezáltal biztosítva az ellenzék egységét. Az Alföldi Ellenzék és a Szentesi Lap erőteljes propagandát fejtett ki a közös jelölőlistán szereplők megválasztása mellett. Az eredmény ennek ellenére elmaradt a várakozástól. A csekély érdeklődéssel kísért választáson a 23 szentesi mandátumból az ellenzéknek csupán hatot sikerült elnyernie. Az I. és a II. 48-as körök elnökei — Burián Lajos és Sima László — bejutottak a megyegyűlésbe, a III. kerületben felléptetett Kátai Pál János azonban alul maradt a kor392 CSML (SzF) 352/1913. Szentes Város Rendőrkapitányának kihágási ir.; AE, 1913. május 17., június 5., október 12., október 23., 1914. március 3., június 17.: Kossuth-zászló, 1914. március 15.; SZL, 1914. június 18. 393 Magyarország története 7/2. 845—846. o.; Berta Tibor: A köztársasági mozgalom története... 93—95. o.; AE, 1913. szeptember 28.. október 5., október 15.; CSML (SzF) 7/1914. Főisp. biz. ir.; 3752/1935.-8451/1913., 2894/1914. Alisp. ált. ir. 227
