Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
A közelgő tisztújítás központi kérdése — mint mindig — a polgármester személyének kiválasztása volt. A változtatás igényével fellépő 48-as párt a személycsere szükségessége mellett foglalt állást. Elismerte ugyan Mátéffy Ferenc eddigi polgármester jószándékú törekvéseit, de gyengekezűsége és befolyásolhatósága miatt alkalmatlannak nyilvánította e fontos tisztség további betöltésére. A pazarlónak ítélt gazdálkodásért és a közterhek szaporodásáért a párt a rossz tanácsadókat — azok közül is az erős akaratú Bugyi Antal főjegyzőt — hibáztatta, de az ezekkel szembeni tehetetlenségéért a polgármestert tette felelőssé. A 48-as párti városi képviselők április 20-án értekezletre gyűltek össze, hogy megállapodjanak a polgármesterjelölt személyét illetően. Molnár Jenő indítványára Burián Lajost kérték fel a jelölés elfogadására, aki a felkérésnek eleget tett. Nyomban megindult a korteskedés Burián személye mellett. Egy hét elteltével azonban Burián Lajos — öreg korára hivatkozva — nyílt levélben bejelentette a jelöléstől való visszalépését, maga helyett ajánlva dr. Tasnády Antal megválasztását. A 48-as képviselők május 3-án ismét értekezletet tartottak, és kimondták Tasnády jelölését, aki május 10-én népes közönség előtt ismertette programját. Ebben a pártja által meghirdetett takarékosság és célszerű városfejlesztés elvének követését ígérte. Az izgalmasnak ígérkező tisztújításra május 16-án került sor. Az érdeklődést jelezte, hogy a képviselők szinte kivétel nélkül megjelentek. A polgármesteri tisztségre összesen 202 szavazatot adtak le, amelyből dr. Mátéffy Ferenc 117-et, dr. Tasnády Antal pedig 83-at nyert el. (Két szavazat érvénytelen volt.) Vagyis az elkövetkező 6 évre ismét Mátéffyt választották meg a város polgármesterévé. A kortárs kommentátor véleménye szerint győzelmét elsősorban a tisztviselői szavazatoknak köszönhette. Ez részben igaz is volt, de Tasnády vereségének valódi oka inkább annak a taktikailag elhibázott állásfoglalásnak tudható be, amelyet a 48-as párt a városháza építésének ügyében elfogadott. Egy olyan régi közóhajtással szállt ugyanis szembe, amelynek megvalósítását korábban — Burián Lajos polgármestersége idején — épp a 48-as párt szorgalmazta a legkövetkezetesebben. A kérdés megítélésének megváltoztatása megosztotta a 48-as képviselőket, így következhetett be a párt jelöltjének bukása. A többi tisztség betöltésénél a pártnak jórészt sikerült érvényesítenie akaratát, amennyiben a 19 megválasztott tisztviselő közül 13 a 48-as párt jelöltjeként indult.361 29. A FÜGGETLENSÉGI PÁRT EGYSÉGÉNEK MEGBOMLÁSA. AZ 1910. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1909 végétől a Függetlenségi Párton belüli ellentétek kiéleződése meggyorsult. Ehhez jelentősen hozzájárult az önálló magyar bank felállítása ügyében kibontakozott vita, amely polarizálta a pártot, majd a párt kettészakadásához vezetett. A párton belül kialakult ún. bankcsoport —Justh Gyulával az élen — az önálló bank jelszavában remélte megtalálni azt a célt, amely alkalmas lehet a pártvezetéssel szembeni ellenzék egyesítésére, ill. a koalícióból kiábrándult nemzeti közvélemény megnyerésére. Emellett síkra szállt a plurális választójogi tervezet elejtéséért és egy demokratikusabb vá361 CSML (SzF) 6—26/1908. Közgy. jgyk. — Tisztújítási jgyk.; 57/1908. Főisp. ir.; AE, 1908. április 22., április 30., május 5., május 10—11., május 16—17.; SZL, 1908. április 23., május 17.; A szentesi városházépítés kérdéséről. Szentes, 1908. 211
