Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
Közigazgatási ügyekben a községek fellebbviteli hatósága első fokon a törvényhatóság, második fokon a kormány. A község jogait az alábbiakban határozta meg: a/ saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statútumokat) alkot, b/ határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei által hajtja végre, cl rendelkezik a község vagyona felett, d/ községi adót vet ki és hajt be, e/ gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről, f/ gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről, g/ kezeli a tűz és közrendőrséget s a szegényügyet. A rendezett tanácsú városok ezen kívül még: a/ kezelik a helyi igények szerint a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget, b/ gyakorolják az árva- és gyámhatóságot, cl eljárnak az ipar- s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben. A törvény a községi képviselő-testület megalakítását felerészben virilisekből, felerészben választott képviselőkből írta elő. A legtöbb adót fizetők a virilizmus alapján, az állami egyenesadót és a községben fizetett személyes kereseti adót feltüntető névjegyzék szerint automatikusan kerültek be a képviselő-testületbe. Ez abból az abszolutizmus idején meghonosodott elvből következett, hogy aki a községben a legnagyobb terheket viseli, teljes joggal beleszólhasson a községek gazdálkodásába és kiadásai ellenőrzésébe. A valóságban ezzel biztosították a vagyonos elemek meghatározó szerepét a községi önkormányzat vezetésében. A képviselők szánta a népességhez igazodott: minden 100 lélek után választottak 1 képviselőt. Rendezett tanácsú városokban az összes tag 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehetett. Községi választó lett minden 20 éves vagy annál idősebb férfi községi lakos, ha saját vagyona vagy jövedelme után föld- és házjövedelmi, vagy személyes kereseti adót az adott községben már 2 év óta fizetett. Ezen kívül választó volt minden testület, intézet, társulat és cég, ha a községben fekvő vagyona volt, vagy vagyona után adót fizetett. A képviselő-testület tagjait 6 évenként választották. A képviselő-testület határozatait és a törvényhatóság rendeletéit a községi elöljáróság hajtotta végre. A rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot a tanács tagjai alkották, akiket szintén 6 évenként választottak újjá. Külön fejezet szabályozta az elöljáróság és a képviselők felelősségét. Ezentúl az elöljáróság minden tagja teljes kártérítéssel tartozott mindazért a kárért, melyet hivatalos eljárásában okozott. A képviselő-testület tagjai egyetemleg voltak felelősek. Az egyes tisztviselők elleni vizsgálatot a képviselő-testület, vagy a polgármester rendelhette el, amely az érintett tisztviselő állásából való felfüggesztésével járhatott együtt. A törvény részletesen szabályozta a községi vagyonkezelést, az éves költségvetés készítését, amelyet a közgyűlés állapított meg, és a törvényhatóság hagyott jóvá.147 Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1871. december 30-án kelt határozatával felszólította a megyebeli rendezett tanácsú városokat, hogy a községi törvény értelmében tegyék meg a szükséges előintézkedéseket az átszervezéssel kapcsolatban. 147 Csizmadia Andor: i. m. 125—135. o. 101