Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
Mindenek előtt alkossák meg szervezési szabályrendeleteiket, s jóváhagyásra terjesszék fel a megyéhez. Szentesen ez különösen sürgetővé vált, ugyanis a megyei választások, valamint a járásbíróság felállítása után a városi tisztikar igen foghíjas maradt. Stammer Sándor polgármesteren kívül megvált hivatalától Horváth Ferenc főkapitány, Dózsa Károly alkapitány, Weisz Ede tanácsnok és a kezelő személyzet két tagja. Valamennyien megyei tisztséget nyertek. Farkas Gedeon városi főbíró szintén lemondott, ugyanis őt nevezték ki az újonnan szervezett szentesi járásbíróság bírójává. Az 1872. január 2-i közgyűlésen intézkedtek a helyettesítésekről, majd az új városi szervezet tervezetének kidolgozására választottak egy 28 tagú bizottságot, Ónodi Sándor elnöklete alatt.148 A bizottság január 17-én tartotta első értekezletét. Ez alkalommal célszerűségi szempontból a szervező bizottságot két szakosztályra osztották. Az első szakosztály munkakörébe sorolták a községi képviselet megalakításával kapcsolatos teendők teljesítését, a második szakosztály pedig feladatul kapta mindazon szabályok kidolgozását, mely nem a képviselettel volt kapcsolatos. Az első szakosztály elnöke Csukás Benjamin, a másodiké Ónodi Sándor lett. Az I. szakosztály február 2-án kezdte meg működését. Pontról-pontra értelmezték az 1871: XVIII. te. választással és képviselettel kapcsolatos paragrafusait, majd ezek alapján összeállították a községi választók névsorát, illetve a virilisek névjegyzékét. A városi képviselő-testület taglétszámát 200 főben határozták meg. Az összeírások eredményeként a választóképes polgárok száma 3971 fő lett. A várost 7 választókerületre osztották, minden kerületre átlagosan 550-560 szavazó esett. Az első szakosztály március 6-án befejezte működését. A II. szakosztály legfőbb feladata a községi közigazgatásról és az árvaszék szervezéséről szóló szabályrendeletek elkészítése volt. Március közepére végeztek a munkával. A két szakosztály március 16-án közös értekezletet tartott, majd március 18-án jelentést tett a közgyűlésnek. A közgyűlés kisebb módosítások után elfogadta a város új szervezési szabályrendeletét. Eszerint Szentes, mint Csongrád megye köztörvényhatósága alatt lévő rendezett tanácsú város, hatóságot gyakorol a város területén lakó, vagy tartózkodó minden személy, s a város területén létező minden vagyon felett. Ezen hatóságát a képviseleti közgyűlése, a polgármester, a tanács, a rendőrkapitány, és az árvaszék által érvényesíti. A szabályrendelet a közgyűlés hatáskörébe az alábbi főbb tárgyakat utalta: — a város belügyeiben szabályrendeletet alkot, — megállapítja a városi költségvetést és a községi adót, — rendelkezik a város tulajdonát képező fekvőségek, jogok és javadalmak felett, — határoz a kölcsönvételek, szerződések megkötéséről és felbontásáról, — új hivatalokat rendszeresít, vagy szüntet meg, — megbírálja a városi hatóság kezelése és felügyelete alatt álló pénztárak számadásait, — megválasztja a város tisztviselőit, — dönt a hanyag tisztviselők ellen indítandó vizsgálat, felfüggesztés kérdésében, — szakbizottságokat alakít. 148 CSML (SzF) 2/1872. Közgy. jgyk.; Szentesi Lapok, 1872. január 14. 102
