Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Barla László: Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban
A képviselő-testület 1849. február 18-án tartotta alakuló közgyűlését, erre a 107 képviselőből mindössze 61 jött el, a délutáni folytatáson még 30-an sem voltak, ezért el is kellett halsztani. A következő hetekben is összesen 76-an tették le az esküt. A választásokon és a közgyűléseken mutatkozó részvétlenség aligha magyarázható mással, mint hogy a szavazatképes lakosság Boros Sámuel és munkatársai kezében jó helyen látta letéve a város ügyeit. A választásokból kizárt lakosok legfeljebb a népgyűléseken hangoskodtak, míg el nem távolították őket. A közgyűlés a maga kebeléből ideiglenesen megválasztotta az árvabizottmányt, a közteherviselésre, előfogatokra, katonai élelmezésre és szállításra ügyelő bizottmányt. Megalakította a bírói és a polgári tanácsot magából a 8 tagú tanácsból, megállapította a napidíjakat, az utalványozás és a hitelesítés rendjét, valamint a hivatali időt. Megválasztotta a város alkalmazottait — orvos, sebész, írnokok, baromorvos, veszettségi orvos, bábák, belső alkapitányok, külső vagy mezei kapitányok —, a kisebb hivatalok betöltését és a cselédek alkalmazását a tanács hatáskörében hagyta. Március 31-én a közgyűlés jóváhagyta a város rendezési tervét.14 Ez a tervezet az 1848: XXIII. te. alapján készült, és magába foglalta mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket 1837. évi Coordinatióból, annak egyszerűsített változatából és az 1848-as ideiglenes városszervezet működéséből hasznosítani lehetett. Az 1848: XXIII. te. a szabad királyi városokról szól. Ennek értelmében a szentesi rendezési terv első mondata így szól: „Szentes Városa mint követválasztásra jogosított, első bírósági hatósággal ellátott és a gyakorlattal megbízott rendezett Tanácsú Város, mint ön álló köz törvényhatóság köz dolgait, törvényes felsőb felügyelet alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köz törvény szerint igazgatja.” Legfőbb képviseleti szerve a közgyűlés, amely a városi tisztviselőkből és a képviselőkből áll. Elnöke a polgármester. Havonta legalább egyszer ülésezik. Hatásköre kiterjed minden nem bírósági ügyre. Ülései nyilvánosak. A kisgyűlés a városi tisztviselőkből áll. Elnöke a polgármester. Felügyeli a pénztárakat, visszaélések esetén azonnal intézkedik. A tanácsülés 8 tanácsbeliből és a főügyészből áll. Elnöke a főbíró. Minden olyan bűnbeli és polgári perben ítél, amely szoros értelemben bírói eljárást igényel, beleértve a bírói zár elrendelését, valamint a be- és kitáblázások teljesítését is. Szóbeli és rendőri perekben fellebbviteli fórum. Ülései nyilvánosak. A szóbeli bíróság egy tanácsbeli elnöklete alatt 2 tanácsbeliből áll. A rendőri bíróság a főkapitány elnöklete alatt egy tanácsbeliből és a főügyészből áll. Kihágási ügyekben ítélkezik. A közgyűlés a kisgyűlés közvetítésével tart kapcsolatot a különféle szakbizottmányokkal. Az árvabizottmány elnöke egy tanácsbeli, tagja 4 képviselő, az árvagyám és a főügyész. Az árvák vagyonát kezeli a kisgyűlés felügyelete alatt. Határozatait az árvagyám hajtja végre. A katonaszállásolásra és -élelmezésre, előfogat-szolgálatra ügyelő bizottmány a város négy tizedéből választott 16 képviselőből és az előfogatbiztosból áll. Elnöke egy tanácsbeli. Elrendeli a szükséges szolgálatot, és az arányos kivetésre is ügyel. Határozatait az előfogatbiztos (szekérmester) hajtja végre. A szépítésre, építkezésre, vízmentesítő gátakra és utakra ügyelő bizottmány elnöke egy tanácsbeli, tagjai: a város négy tizedéből 2—2 képviselő és a városi mérnök. Elkészíti az utcák rendezési tervét, ellenőrzi az építkezéseket, ügyel az utak és a 6534 ölnyi gát állapotára, kirója a közmunkákat, terveket készít a karbantartásra és a fejlesztésre. 14 14 163/1X49. sz. közgy. ír. 33
