Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Barla László: Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban
Érdekesen kapcsolódik a váltsághoz a fábiánsebestyéni puszta ügye. Ezt a gróf Keglevich család tulajdonában lévő 5776,5 holdas/1200 négyszögöl pusztát a 18. századtól a szentesi lakosok árendálták, 1845-től az éves bérlet 11 552 Ft volt.9 Az árendások társaságot alkottak, külön pénztárt tartottak, és a tanács felügyelete alá tartoztak. 1848 Szent Mihály napjára azonban nem küldték fel Budára a grófi család pénztárába az esedékes félévi bért, s Ladomerszky Imrének, a család ügyvédjének felszólítására ismételten alaptalan és átlátszó mentségeket tartalmazó válaszokat küldött a tanács. Amikor 1849 Szent György napja is elmúlt, és a következő félévi árenda is elmaradt, az ügyvéd perrel fenyegette meg a várost. Ekkor Szentes feltételesen és óvás alatt befizette ugyan az elmaradt bérleteket, de közölte, hogy pert indít, mivel a fábiáni puszta eredetileg úrbéres természetű birtok, tehát az 5194/1849. elnöki sz. kormányrendelet szerint a városé.10 Ez a már korábban is felmerült, megalapozatlan, de legalábbis bizonyíthatatlan álláspont arra vall, hogy a szentesi gazdák olykor elvétették a mértéket, ha ködös reményük is volt a földszerzésre. A per és a birtokgyarapítás természetesen elmaradt. A rendezett tanács Amikor a március 18-ai tanácsülésen Hadzsy György keserűen említette föl a „rendszer” hiányát, a jelenlévők bizonyára abban reménykedtek, hogy a küszöbönálló átalakulás azt is meghozza. Senki nem tudta, mit tartalmazott erre nézve a múlt év végén született, de a helytartótanácson elakadt legfelsőbb elhatározás. De ez nem is érdekelt senkit. Május elején Boros Sámuel jelentette Pestről a tanácsnak, hogy a minisztériumi döntés ebben az ügyben rövidesen várható, s valóban, 1848. május 4-én Török Bálint másodalispán — az áprilisi törvények felolvasása után — ismertette Szemere Bertalan belügyminiszter levelét, mely fölszólította Szentest a rendezett tanács elnyeréséhez szükséges intézkedések megtételére. A 86 tagú nagyválasztmány már másnapra kidolgozta, majd 6-án a népgyűlés elé terjesztette a megválasztandó tisztviselők fölsorolását és fizetését, valamint a város évi jövedelmeiről (179 904 Ft) és kiadásairól (133 163 Ft) készült kimutatást. A népgyűlés a tervezetet elfogadta, és elrendelte, hogy a tanács küldje föl jóváhagyás végett a nádornak. A július 16-án kelt nádori leiratot — Szemere Bertalan ellenjegyzésével — az augusztus 6-i népgyűlésen olvasta fel Vidovich Mihály, a megye e tárgyban kiküldött bizottságának elnöke. A nevezetes okmány kiemelte Szentest mezővárosi mivoltából, és felruházta mindazokkal a jogokkal, amelyeket az 1848: XXIV. te. írt elő: Szentes terjedelme (118 480 hold a határ), lakosainak száma (21 897) és képzettsége, pénztárainak és közjövedelmeinek állapota, az ügyek gyorsabb menetele, az igazgatás ellenőrzött biztossága okán fölhatalmazza a várost az első folyamodásé bíráskodás hatóságával, bírái és tisztviselői megválasztásának, tehát a rendezett tanács megalakításának jogával.11 A korábban csak váltsági ügyek vitelére, időközben az országgyűlési választások előkészítésére is kijelölt nagyválasztmány most megbízást kapott a hivatalok működési szabályzatainak kidolgozására is. A statútum-tervezetek elkészítése után a tisztújítást többször is el kellett halasztani, mert a nemzetőrség és a felkelt nép távolléte miatt egyszerűen nem lehetett megtartani. Mivel 1848. május 6-án elvileg a tanács is lemondott, s csak a kényszerítő körülmények miatt vitte tovább a város ügyeit, s mivel a népfölkelések idején — a tanács, a nagy választmány és a népgyűlés helyett — a népfülkelési bizottmány intézte Szentes dolgait: a közigazgatásban minden ideiglenes és 9 2506/1846-1847. tan. jkv. sz. és 2480/1850. sz. tan. ír. lü 40/1849. közgy. jkv. sz. Az elnöki rendelet s Közlöny 1849. ápr. 21-ei számában. 11 Az adatok az 1612/1847—1848. közgy. jkv. sz. alatt. 31
