Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Dáczer Károly: Válogatott részletek a kincstári dohánykertészségek 1843–44-es telepítésének eredeti dokumentumaiból
Minthogy Excellenciádtól szóbeli megbízatást kaptam arra, hogy e tárgyban, tekintve hogy e célból a gondjaimra bízott uradalmak jönnek szóba, nézetemet kifejtsem, nem késiekeden e magas utasításnak a következő vázlatban kötelesség- szerűen eleget tenni. A dohánytermesztés első nyomai a bácskai kamarai uradalmakban a birtokunkban levő hivatalos akták alapján az 1796. évre vezethetők vissza, amikor is a kamarai kincstár e művelési ágazat fellendítésének szándékával és abban a reményben, hogy a várható tekintélyes nyereség megnyeri az alattvalókat is e művelési ágazatnak, Apatin kamarai mezővárosban levantei dohánnyal, Macedóniából idehívott kertésszel ültetvényt létesített. Az eredmény azonban távolról sem felelt meg az elvárásnak; mert jóllehet az első 3 évben, 1796-ban, 1797-ben és 1798-ban az említett kincstári kertészség jövedelme a kiadásokat meghaladta, úgyhogy a kertészeknek a tiszta jövedelemből százalékos nyereség-részesedést lehetett biztosítani, ez a nyereség mindjárt az 1799. esztendőtől kezdve, a bácsi kamarai uradalmaknak 1802-ben bekövetkezett bérbeadásáig, nem jelentéktelen veszteséggé változott át, amint azt az 1808. január 22-i 10 423. számú kamarai dekrétum bizonyítja; e veszteség a bérlőtársaság kezelésében, melynek a birtokokkal együtt a dohányültetvényeket is átadták, oly mértékben megnövekedett, hogy az egész vállalkozást ismét fel kellett adni. 1815-ben Rasztina pusztán báró Redl tett 12 dohánykertésszel telepítési kísérletet, ennek azonban nem volt sikere, mert már 1820-ban a vállalkozást feladták, és az uradalom által épített házakat ismét lebontották. A dohánytermesztésnek az itteni falusi lakosság körében való elterjesztésére azonban e kísérletek a legkisebb hatással sem voltak, mivel csak néhány magyar és illír42 foglalkozott vele egyes községekben, a serényebb németek azonban a gabonatermesztés mellett mellékágazatként a jövedelmező, s mind a belföldi fogyasztásban, mind pedig, — különösen az utóbbi időben — a külföldre történő kivitel szempontjából rendkívül fontossá vált kender- termesztést űzik. MOL E 73. 1X4. cs. 16. k. 1122/4-1X43. Banal. Grosschmid János 237/P. sz. felierjesztése eredeti tisztázalban. Német nyelvű. 4 A kincstári dohánytermesztés bevezetésére kiszemelt másik délvidéki kamarai joszágigazgatóságnak, a temesinek vezetője br. Ambrózy Alajos egy pár héttel később tette meg e tárgyban jelentését. Ebből a temesi jószágigazgatóság területén a dohánytermesztés érdekében eddig tett intézkedéseket közöljük. 42 Illír: szerbek korabeli elnevezése. 221
