Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Dáczer Károly: Válogatott részletek a kincstári dohánykertészségek 1843–44-es telepítésének eredeti dokumentumaiból

középületet, mely rendszerint egy három helyiséget magában foglaló vertfalú épület volt, és kinézésre sem mutatott sok különbséget a kertészlakásoktól. Az egyik helyiség a községháza szerepét volt hivatva betölteni, és itt volt a jegyző irodája. A másik az "oskola", a harmadik az imaház volt.

Az értelmiségi munkaköröket egyetlen ember, a tanítósjegyző látta el, igen szerény pénzbeli és természetbeni fizetés ellenében. Helyzete nagyon nehéz volt, a kertészség fizette, de a vármegyét, a kamarát kellett szolgálnia, s velük szemben kellett a kertészek érdekeit védenie. Igen sok helyen még a kántori teendőket is ellátta.14

A telepítés folyamatát tekintve, nézőpont kérdése az, hogy ezeknek a kertészsé- geknek a keletkezési idejét megállapítsuk. A kincstár bérbeadó volt. Gondolkodását alapvetően ez határozta meg, ezért szerinte egy kertészség akkor alakult meg, amikor a szerződést aláírták, hitelesítették, a földeket kimérték, és azok átadása megtörtént.15 Sajnos, ez jelentősen eltér a magyarság által megszokott megítéléstől, a települési idővel kapcsolatban. A keletkezési időt illetően ezért találkozunk néha egész jelentős eltéréssel. A biztos kiindulás kedvéért a község és a település fogalmát kell pontosan tisztáznunk. A település fogalomköre a kisebb, magában foglalja egy embercsoportnak, lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét.16 Községnek államigazgatási önkormányzattal felruházott vidéki, főleg mezőgazdasági jellegű települést mondunk.17 A lakosság, a lakosság által használt földterületek és házak egyszerre való jelenléte kimeríti a település fogalmát, de a településből község csak akkor lesz, ha felruházzák államigazgatási önkormányzattal. Ez utóbbi nem okvetlenül szükséges a település létrejöttéhez, mert elegendő csak az előző három, de ahhoz, hogy településnek nevezzük, ennek a háromnak meg kell lennie. A lakosság a szerződő kertészek soraiból kerül ki, a lakosság által használt földterületet a szerződés alapján biztosította a kincstár, de hogy település legyen belőle, szükséges az is, hogy lakhelyüket a kertészek fel is építsék.

A települési idő megállapításánál a kincstári kiadványokban a kincstári gondolkodás érvényesült, és a kincstári megállapítás átkerült a köztudatba, akkor is, ha a magyar nyelv sajátosságai által a településtől megkívánt három feltétel közül akkor mindössze csak kettővel rendelkezett a kertészség. A megtelepedés, a lakóházak felépítése, a terület birtokbavétele után hozzávetőlegesen fél évvel később történt, már másik polgári évben, és így a telepítés idejét már más évszámmal kell jelölni. Jó példa erre Geöcztelep esete. Kincstári kiadványok18 a telepítés évét 1843-nak tüntetik fel. Egykorú feljegyzések, iratok, így a házépítési segély kérelem,19 Csanád megye közgyűlési jegyzőkönyvei,20 21 anyakönyvi bejegyzések, 1 az első községi bélyegző, egyöntetűen 1844-ről tanúskodnak. Ez csak a kincstári gondolkodásnak a szokásos magyar gondolatvilágtól való eltérésével magyarázható. A telepítésről szóló eredeti iratok közzétételével segítséget kívánunk nyújtani nemcsak a telepítés-történet alaposabb megismeréséhez, hanem a telepítési idő pontosabb meghatározásához is.

Nehezíti a kincstári adatok megbízható átvételét, hogy az egyes kertészségek megalakítási idejét nem egységes elvek alapján határozzák meg. Olykor azt az évszámot veszik a kertészség alapítási idejének, amikor a települést további fejlesztés során vagy mások miatt államigazgatási önkormányzattal ruházták fel, amikor a település községgé alakult. 1845-ös telepítésűnek tünteti fel a kincstári kimutatás Magyarfakertet

o O. F. 1978. 113., 115. old.

o MOL E 73. 185. cs. 16. k. 3207—1844. Banat.

16 Uj Magyar Lexikon 6. S—Z kötet. 894. old.

o A magyar nyelv értelmező szótára IV. k. 472. old.

I!l Kimutatása kincstári telepítvényekről. Pallas Részvénytársaság nyomdája Bp. (1898. és 1899. évi adatokat tartalmaz.)

I« MOL E 73. 185. cs. 16. k. 11 490-1844. Banat.

2» Csongrád Megyei Levéltár. Csanád vármegye nemesi közgyűlésének iratai IV. A. 3. Jegyző- könyvck. 1844. 1365. sz.

21 Battonyai rom. kát. egyház egykorú anyakönyvei.

209