Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Dáczer Károly: Válogatott részletek a kincstári dohánykertészségek 1843–44-es telepítésének eredeti dokumentumaiból
dohánykertészek az előlegek mellett jobb áron is tudják értékesíteni a magánkereskedőknél az általuk megtermelt dohányt, mint amit a cs. kir. dohányjövedéktől kapnának.7 Ezért hatásköréből a szőregi uradalmat átcsatolták a temesi kamarai jószágigazgatóság hatáskörébe, ahol a kamara az új kertészségek létesítését már br. Ambrózyra bízta.8 1842 második felében történt meg a lehetőségek felmérése a temesi és a zombori jószágigazgatóság s a szőregi uradalom területén. 1843. február 5-én és március 30-án jelent meg az a két udvari leirat,9 melyet a kincstári kertészségek alaprendeletének tekintettek, és azután ezt még több kisebb jelentőségű is követte. A két alaprendelet br. Ambrózyt szinte telepítésbiztosi hatáskörrel ruházta fel. A két alaprendelet szellemében szabadon alakíthatta ki a kertészségeket, csak tudomásulvétel és ellenőrzés végett kellett bejelentenie megalakulásukat és szerződési feltételeiket. Volt, amikor ezt csak a megkötött szerződés, jóváhagyásra történő felterjesztésekor tette meg. Az új telepítésű kincstári kertészségekkel kapcsolatban 1843. július 6-án egyszerre öt eddig ismertté vált udvari leiratot70 adtak ka, minden valószínűség szerint annak jeléül, hogy legfelső szinten ezzel lezárták az új kincstári kertészségekkel kapcsolatos függőben levő ügyeket, elkövetkezhet a kertészségek életre hívása a szerződéskötéssel, földterületek átadásával, a kertészfalvak felépítésével, a munka beindulásával, a dohány termesztésével. Az elsők közt jóváhagyott új kertészetek közül 1843. június 6-án Mednyánszkyházával11 kezdődött meg a szerződéskötés, és az 1844. év folyamán felépülök közül az 1844. április 17-én Ambrózyházával, a későbbi Ambrózfalvával12 kötött szerződéssel zárult ez a hosszú sorozat, melyben a kincstári szervek 20 olyan kertészettel kötöttek szerződést, melyek a későbbiek során megtelepültek és meg is maradtak. Részben a szerződéskötésekkel egyszerre, részben valamivel utána, néha csak egy év elteltével erősítették meg a szerződést a "hites bizonyosság", a törvényes tanúk előtt a kertészség lakói, ezt azután a Magyar Kamara ratifikálása13 követte. Mindaddig, míg a Magyar Kamara záradéka rá nem került a szerződésre, kétséges volt a szerződés sorsa, mert a kamarai vezetés a záradék aláírásával ismerte el a kertész- séggel kötött szerződést és így a kertészet létét. A szerződéskötések után került sor a földterület, a bel- és kültelkek kijelölésére. A külteleknek három egyenlő részből kellett állnia, és minden kertésznek mind a három határrészben, nyomásban akkora földterülettel kellett rendelkeznie, amekkora területen vállalták a dohány termesztését. Szántóföldi termelésükben határkényszer volt, a három nyomásban, évente felváltva termelték a dohányt, az őszieket és a tavasziakat. A terület birtokbavétele után a kertészek ősszel megjelentek az ősziek termesztésére kijelölt nyomáson, és elvégezték az ősziek alá a vetőszántást és a vetést, mely a kor szokása szerint leginkább kétszeres, azaz búzának és rozsnak a keveréke volt, melyet így együtt termesztettek kenyérgabonának. Ezután visszatértek nyári tartózkodási helyükre, és az ott termelt dohányt előkészítették eladásra ill. a szerződés szerinti fél rész leadására. A következő év kora tavaszán, enyhe időjárás esetén néha már a tél végén, "kiszálltak” az építendő kertészség helyére, és megkezdték az új kertészet építését, oly módon, hogy mindenki felépítette a saját házát. Ennek elkészülte után húzták fel a 1 1 MOLE 73. 182. cs. 18. k. 41 820-1842. Banat, s MOLE 73. 184. cs. 16. k. 5830—1843. Banat. 9 MOL E 99. Benignae Resolutiones 1790—1848. a.l Iratok 620. és 621. kötet. 10 MOLE 73. 184. cs. 16. k. ti MOL E 148. NRA Ease. 1874. N° 65. 12 MOLE 148. NRA Fasc. 1876. N° 11. 13 Ratifikálás: szerződés megerősítése, jóváhagyása. OLTVAI FERENC: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első telében. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. század. Szeged, 1978. 66. old. (Továbbiakban O. F. 1978.) 208