Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
főszolgabírónak tartott fönn. Dombiratoson „a helybéli iparosság” kapott két helyet a községi képviselő-testületben.197 Nem mindenhol és nem mindenkor kaptak az érdekképviseletek képviselő-testületi tagságot. így az illetékes nemzeti bizottság pl. elutasította a Csanádpalota és Vidéke Ipartestület ilyen irányú kérelmét. A Földeáki Nemzeti Bizottság is vitatta az Iparos Kör, a Földeáki Gazdasági Egyesület, de különösen a volt MÉP-tagokból álló Kereskedők Szakosztályának képviseleti kérelmét. A CSNB csupán ez utóbbinak a képviseletét tiltotta meg.198 Elutasította a Mezőkovácsházi Zsidóügyeket Intéző Bizottság képviseleti kérelmét is.199 Március végére megyeszerte befejeződött a képviselő-testületek újjászervezése. A nemzeti bizottságok kezéből a hatalom mindinkább a szélesebb alapokon nyugvó, törvényes alapokon álló pártközi szervek kezébe került. Az önkormányzati testületek megalakulása után kerülhetett csak sor hosszabb- rövidebb időn belül az elöljárói tisztségek betöltésére. Itt már több összecsapásra került sor. A kunágotai pártok pl. azt sérelmezték, hogy az újjáalakult elöljáróságban csak az MKP és az FKgP van képviselve.200 Mint legérdekesebbet csupán a kaszaperi tisztújítást emelem ki. A Kaszaperi Nemzeti Bizottság a kommunisták javaslatára 1945. március 21-én elhatározta, hogy népszavazással választják meg a községi elöljáróságot. Kaszaper képviselő-testülete megerősítette e határozatot, s ezzel lemondott a községi törvényben kapott jogáról. A szavazás napján azonban a községi nemzeti bizottságban nézeteltérések merültek fel. A jegyző nem készítette elő a szavazócédulákat. Hosszas vita után a bizottság 4:3 arányban helyt adott a kommunista indítványnak, s kinevezte a szavazatszedő küldöttséget, majd az elnök kimondotta a határozatot: „a Kommunista Párt és a Független Szakszervezetek nemzeti bizottsági tagságának határozata alapján a községi elöljárók megválasztása a mai napon nyílt színű szavazással meg lesz tartva”. A határozat értelmében a nemzeti bizottsági elnök vezetésével még aznap népgyűlésen egyhangúlag megválasztották az elöljáróságot. A választástól az SZDP, az NPP és az FKgP szervezetei távolmaradtak, s föllebbeztek az alispánhoz. Ennek eredményeképpen a CSNB megsemmisítette a választást, s új választásra utasította a községi képviselő-testületet. A választás május 26-án meg is történt: a bíró és a második esküdt a szakszervezet, a törvénybíró az NPP, a közgyám és az első esküdt az SZDP jelöltje lett, a másik két esküdt jelölési jogát az FKgP-nek tartották fönn.201 Másképpen alakult a helyzet Nagykamaráson. Itt az MKP szervezete erélyesen válaszolt az elöljárósági választás megismétlésére szólító alispáni határozatra: „az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. ME sz. rendelete értelmében jártunk el, és így ennélfogva úgy az alispán, mint a főszolgabíró beavatkozását vissza kell, hogy utasítsuk”.202 A Horthy-korszakban a laikusnak nevezett községi elöljárókkal szemben, a fölszabadulás után pedig inkább csupán mellettük a községi vezetés a községi vezető jegyző kezében volt. A jegyző kötelessége volt a felsőbb szervek utasításainak 157 BML Mezőkovácsházi főszolgabírói ir. 315/1945. — A Csanádpalotai NB-nak a képviselő-testület és az elöljáróság újjáalakítását előkésztítő február 12-ei ülésről készült jegyzőkönyve: Sorsforduló 524 (2:225-226.) 158 CSML CSNB 87/1945., 189/1945. 199 BML Mezőkovácsházi főszolgabírói ir. 484/1945. 200 Uo. 315/1945. 201 BML Kasz^peji NB ápr. 8-ai jkv; CSML CSNB 163/1945., BML Kaszaper ir.. Képviselő-testületi jkv., 1945.; SZABÓ JANOS, 44., 46. 202 CSML Csanád vm. alisp. ir. 700/1945. 149
