Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
A megyében általánosan mégis az volt a jellemző, hogy a régi elöljáróságok mindaddig ellátták föladatukat, amíg át nem adhatták hatáskörüket az ideiglenes képviselő-testületnek és az új elöljáróságnak. A 14/1945. ME sz. rendelet szerint a képviselő-testületek megalakítása a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozott. Ezt a megye nemzeti bizottságai is fontos föladatuknak tekintették. A legtöbb nemzeti bizottság már az első ülésen megalakította e helyi önkormányzati testületet. Nagy Zoltán főispán, akinek Erdei Ferenc belügyminisztertől nyert megbízatása szerint sürgős föladata volt az önkormányzati szervek — az ideiglenes törvényhatósági bizottság és képviselő-testületek — megalakításának szorgalmazása, ez ügyben január 29-én átírt a CSNB-hez.193 * A CSNB február 1-jén foglalkozott az önkormányzatok kérdésével, s 36/1945. sz. normatív határozatában utasította a járási főszolgabírókat, hogy hívjanak össze pártközi értekezleteket, ezek meg a járási [székhelyi] nemzeti bizottságok segítségével járásuk területén a legrövidebb időn belül alakítsák meg a községi képviselő-testületeket. Az elrendelt értekezleteket azonban nem mindenütt tartották meg; annál kevésbé, mert a képviselő-testületek több helyütt már januárban megalakultak, így a központi járásban is.394 A mezőkovácsházi járásban a főszolgabíró pártközi értekezletet hívott össze a nemzeti bizottságok és a szakszervezetek részvételével. Itt valamennyi község küldötte ismertette az önkormányzati testületekre vonatkozó tervét. Általában az volt a jellemző, hogy a pártszervezetek létszámukra és politikai súlyukra tekintet nélkül egyenlő arányban, paritásos alapon vettek részt a községi képviselő-testületekben. Példa lehet a mezőkovácsházi járás községi képviselőtestületeinek összetétele:195 Község MKP NPP Szaksz. SZDP FKgP Más Csa nádpalota 109 9 10 2 Kaszaper 3 3 3 3 3 2 Kunágota 6 6 6 6 6 4 Magyarbánhegyes 7 7 73 Nagybánhegyes 101010 10 Mezőkovácsháza 7 7 7 7 7 5 Ref. kovácsháza 664 4 Végegyháza 884 Más járásokban is hasonlóan alakultak meg a képviselő-testületek. Érdekes a fönnmaradó helyek betöltésének módja. Egyes esetekben, pl. Nagy bánhegy esen, kifejezetten kimondták, hogy „későbbi igények kielégítése végett” hagyják betöltetlenül e helyeket, más községekben pedig érdekképviseleti színezetet igyekeztek adni nekik.196 Csanádapácán „a fennmaradó két tagsági helyre [...] a róm.kath.egyház és az evangélikus egyház tagsága biztosíttatik”. Reformátuskovácsházán a Népművelési Kör részére hagytak két helyet. Kunágotán az értelmiségnek tartották fönn a négy betöltetlen helyet. Mezőkovácsházán a tantestülettől, a katolikus egyháztól és az ipartestülettől hívott be a nemzeti bizottság egy-egy tagot, egy helyet pedig a CSML Család vm. t'őisp. ir. 196/1949. (63/1945.); CSNB 35/1945. >94 SZABÓ JANOS. 91. 195 BML Mezőkovácsházi járás 192/1945. — SZABÓ JANOS. 91. >96 Uo. 148
