Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

fizetni. E bizottság fölügyelt a rendőrségre; határozatban utasította a parancsnokot a fegyelem szigorítására.153 * 155

Ez az utasítási jogkör azonban nem helyi különlegesség. Szinte valamennyi bizottságban találunk hasonló intézkedéseket. Az Almáskamarási Nemzeti Bizottság pl. vizsgálóbizottságot küldött ki a helyi „polgári rendőrség” elleni panaszok kivizsgálására.154

A nemzeti bizottságoknak több községben jelentős befolyásuk volt az internálásokra is. A Csanádpalotai Nemzeti Bizottság pl. utasította a

rendőrparancsnokot, hogy állapítsa meg egy személy tartózkodási helyét, ha pedig nem végez termelői munkát, internálásra vezesse elő.155 Más esetben viszont a rendőrség tett jelentést a bizottságnak feketézés, feketevágás miatt őrizetbe vetettekről.156 A medgyesbodzási rendőrségnek a helyi bizottság előzetes letartóztatásra tett indítványt.157 A Nagykopáncsi Nemzeti Bizottság márciusban utasította a rendőrséget a nyilasok letartóztatására és elszállítására.158 A Csanádpalotai Nemzeti Bizottság többször fölhívta a rendőrséget a feketézés megakadályozására.159 * *

E néhány példa is mutatja, hogy a községi nemzeti bizottságoknak az egységes állami rendőrség megszervezéséig széles körű jogaik voltak a rendőrség irányításában. Sőt felügyeltek a rendőrség összetételére és vezetőinek politikai megbízhatóságára is. A Csanádpalotai Nemzeti Bizottság pl. elbocsátotta állásából a rendőrparancsnokot, mert kiderült róla, hogy nyilas volt.1”0

Az 1700/1945. ME sz. rendelet politikai véleményezési joggal ruházta föl a községi nemzeti bizottságokat. A rendőrnek jelentkezőknek magukkal kellett vinniük az illetékes bizottság javaslatát. E fontos feladatot a Csanádi nemzeti bizottságok is teljesítették.

ej A községi nemzeti bizottságok mindent megtettek a mezőgazdasági termelés folyamatossá tételére. Részint közvetlenül maguk is határoztak bizonyos kérdésekben, részint az általuk létrehozott termelési bizottságok révén serkentették a munkát.

A termelési bizottságok megalakítása a 30 300/1945. FM sz. rendelet 22. §-a értelmében a nemzeti bizottságok feladata volt. Csatádban e szervek 1945 márciusában jöttek létre. A források szerint a nemzeti bizottságok felügyelete alatt állottak. Komolyabb tevékenységet — az egyetlen makói kivételével — ebben az időszakban nem fejtettek ki.

A CSNB határozatainak szellemében a Mezőkovácsházi Nemzeti Bizottság határozatban mondta ki, hogy „a szántóföldek minden talpalatnyi bemunkálása érdekében a nemzeti bizottság minden tagja úgy személyében, mint az őt küldő pártszervezetének vezetőségén kérészül hasson oda, hogy az ország közélelmezésének biztosítását szolgáló termelés községünkben a lehetőség legmagasabb fokára emeltessék fel, és a Termelési Bizottságnak a termés biztosítása érdekében hozandó minden intézkedését a nemzeti bizottság teljes súllyal mozdítsa elő. Fia a Termelési Bizottság a termés biztosítása ügyében valamely intézkedésében a nemzeti bizottsághoz fordul, úgy azon ügyben a nemzeti bizottság azonnal és a legnagyobb hatályossággal intézkedni fog”.1"1 E határozat megvalósult: a mezőkovácsházi bizottság többször foglalkozott

153 BML Kaszaperi NB 1945. jan 27-ei és 1945. feli. 24-ei jkv.

'54 BML Almáskamarás ir. 126/1945.

C'5 BML Csanádpalotai NB 24/1945.

155 BML Uo. 32/1945. — M. TÓTH ERZSEBET. 84.

157 BML Medgyesbodzási NB 1945. ápr. 20-ai jkv.

!5s BML Nagykopáncsi NB 1945. márt. 25-ei jkv. — A nagykopáncsi rendőrségről a helyettes

főjegyző február 11-én tett jelentést: VDCSMMT 1944—1945: )54 (316—317.).

159 BML Csanádpalotai NB 55/1945. - M. TÓTH LRZSLBLT. 84.

i«i Uo. 26/1945.

'«I BMT Mezőkovácsházi NB 1945. márc. 4-ci jkv. - M. TÓTH ERZSÉBET. 81. (28. sz. jegyzet): POGÁNYNE IVANYI ANNA (1970) 426.

143