Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

konkrét kérdésekkel, ellenőrizte a mezőgazdasági munkákat, a tavaszi vetést stb. Hasonló intézkedéseket hozott a Battonyai Nemzeti Bizottság is.162 A Kaszaperi Nemzeti Bizottság példamutató munkát végzett ebben is. így pl. januárban határozatot hozott a termények betakarításáról, februárban és márciusban pedig gondoskodott Pipis-birtok termelésének folyamatosságáról. Márciusban termelési gondnokot nevezett ki a Pipis testvérek gazdasága mellé, mert „az a rendelkezésre álló igavonó jószágokkal és gőzekével, ez ideig nem tudott felmutatni oly eredményt, melyet a mai termelési szükségelet megkíván”. Az igaerő hiánya miatt igénybe vették a gőzekét is; megállapították a szántási díjat, a munkák sorrendjét, s csak az ellenőrzést utalták a helyi termelési bizottság hatáskörébe.163

Csanádpalotán a nemzeti bizottság haszonbérletben műveltette a Blaskovich- uradalmat, majd kezelését átadták a képviselő-testületeknek. E bizottság is foglalkozott a termelési bizottság traktordíjakról hozott határozatával.164

A földreform-rendelet és a végrehajtásáról szóló 33 000/1945 FM sz. rendelet szerint a nemzeti bizottságok föladata volt a földigénylő bizottságok megalakítása. Csanádban a nemzeti bizottságok gyakorlatában nem találkoztunk az e föladatból származó kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adatokkal. E föladatot itt inkább igazgatási úton a községi elöljáróságok a pártok közvetlen bevonásával oldották meg. A nemzeti bizottságok ugyancsak felügyelték e szerveket is; figyelemmel kísérték a földreform végrehajtását.

A nemzeti bizottságok megbízottaiból alakították meg a repülő bizottságokat, melyeknek föladata a földreform gyorsítása volt.165

A nemzeti bizottságok politikailag is ellenőrizték e szerveket. Erre utal a Csanádpalotai Nemzeti Bizottság határozata, melyben felszólítja a helyi „Földosztó Bizottságot”, hogy tisztítsa meg sorait a befurakodott fasisztáktól.166

A bizottságok megindították a szolgáltató ipari üzemek munkáját is. A Kevermesi Nemzeti Bizottság sokat foglalkozott pl. a magántulajdonban lévő malom ügyével. Januárban fölszólította a malom bérlőjét, hogy elsősorban a község részére és ne feketézéshez őröljön. Kötelezte, hogy hetenként 10 q lisztet adjon át a falu két pékjének. A malom ellenőrzésére külön termelési ellenőrt bízott meg.167 Ezzel megsértette a bérlő magántulajodnon alapuló jogait. Jogorvoslati kérelmét az alispán mégis elutasította: „a nemzeti bizottság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Amennyiben [...] sérelmesnek tartja, forduljon panasszal a közellátási miniszter úrhoz.”168 E határozat nem egyedülálló. Néhány helyen még ennél is tovább kívántak menni, köztulajdonba akarták venni a malmokat. Kaszaperen pl. a nemzeti bizottság a darálómalom azonnali megindítására szólította föl a tulajdonost, ellenkező esetben pedig kisajátítást helyezett kilátásba.169

A Mezőhegyesi Nemzeti Bizottság május 5-én elhatározta a helyi ecetgyár megindítását. Utasította a pártokat és a szakszervezeteket, hogy segítsék elő az üzem gazdaságos termelését. A határozat szerint az ecetgyári üzem karbantartását az ipari szakszervezet köteles ellátni, a birtok adja a fölszerelést, a cukorgyár pedig a

162 BALÁZS BÉLA, 135. - TAKÁCS LÁSZLÓ (1975)

163 BML Kaszaperi NB 1945. jan. 20-ai, lehr. 17-ei. márc. 3-ai és 23-ai jkv.

164 BML Csanadnalptai NB jan. 21-ci. ápr. 22-ei jkv. (54/1945.) - VDCSMMT 1944-1945: 220 (413.): M. TÓTH ERZSEBET. 80.

165 BML Mezőkovácsházi főszolgabírói ir. 459/1945.

166 BML Csanádpalotai NB 1945. ápr. 16-ai jkv. (45 és 46/1945.)

167 CSML Csanad vm. alisp. ir. 547/1945. - Sorsforduló (2:147-148.); POGÁNYNE IVANYI ANNA (1970) 426.

168 CSML Csanád vm. alisp. ir. 1136/1945.

169 BML Kasza peri NB 1945. jan. 20-ai jkv.

144