Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
a) A Battonyai Nemzeti Bizottság január 19-ei megalakulásakor kimondotta, hogy „a népakarat ideiglenes járma [!], célja a fasiszták megbüntetése”.147 A Nagykopáncsi Nemzeti Bizottság több határozatot is hozott politikai kérdésekben: márciusban fölhívta a lakosságot, óvakodjék a rémhírterjesztéstől, mert a jövőben a bizottság a rémhírterjesztőket a rendőrségnek adja át, és internálásukat javasolja.148 Ugyanez a bizottság a kisgazdapárti elnök ellenére csatlakozott a Budapesti Nemzeti Bizottság fölhívásához, mely a reakció elleni harcra szólította föl a népet.149 A Mezőhegyesi Nemzeti Bizottság fölhívta a pártokat és szakszervezeteket, valamint a „birtok üzemi tanácsát”, hogy zárják ki tagjaik sorából a nyilasokat és a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosait.1517 A Mezőkovácsházi Nemzeti Bizottság a járás volt főszolgabíráját is felelősségre vonatta korábbi tevékenységéért, mivel annakidején az önkormányzati választásokon minden eszközt fölhasznált a kormánypárt győzelme érdekében.151 A községi nemzeti bizottságok jelentős szerepet töltöttek be az igazoltatásokban is. A megyében működő három igazolóbizottság nem győzte föladatát. így a községi nemzeti bizottságok a CSNB gyakorlatával és elvi határozatával ellentétben maguk is folytattak bizonyos igazoló tevékenységet. Ezeknek az igazolási eljárásoknak az elemzése több problémát vet föl. Mindenekelőtt azt, hogy mi a viszony az igazolóbizottságok eljárása és a községi nemzeti bizottságok igazoltatásszerű tevékenysége között. Az eljárás lefolytatásából és a hozott határozatok jellegéből arra következtethetünk, hogy nem volt egyenrangú e kétféle igazolás. A nemzeti bizottság ilyen irányú tevékenysége inkább az igazolás első fázisa volt. Az igazolási határozatban az illető bizottság csupán a politikai megbízhatóságról nyilatkozhatott. A határozatról a bizottságok igazolásokat állítottak ki. Voltak azonban olyan községek is, melyekben ezeket az elöljáróság adta ki községi bizonyítvány formájában. Néhány nemzeti bizottság — mindenekelőtt a csanádpalotai és a nagylaki — igazolási eljárása hasonlított az igazolóbizottságokéhoz. Szabályszerűen kihirdették az igazolandók névsorát az egész járás területén, és eljárásukban a hatályban lévő kormányrendelet szerinti szankciót is alkalmaztak. A Nagylaki Nemzeti bizottság pl. április folyamán igazoltatta a helyi kendergyár igazgatóját, a gyár vezetőit, tisztviselőit és a községi elöljáróság tagjait. Egyiküket megfeddésben részesítették, és figyelmeztették, hogy „népellenes és nemzetellenes kifejezésektől óvja magát”.152 b) A községi bizottságoknak a közrend megszilárdítására tett erőfeszítéseikben a polgárőrségek voltak a támaszai. Ezek a CSNB idézett határozata után az egységes rendőrség keretébe tagozódtak be. A nemzeti bizottságok és az új rendőrség viszonya harmonikus volt. Azokban a falvakban, melyekben korábban nem voltak közbiztonsági szervek, maguk alakították meg őket. A Kaszaperi Nemzeti Bizottság már első ülésén létrehozta „a karhatalmi szolgálatot”, magára vállalván a rendőrök fizetését is. A költségek fedezésére külön adót vetettek ki: minden földtulajdonos 1 P-t volt köteles 07 BALÁZS BÉLA. 82. Megjegyzés: a Battonyai NB iratai nem találhatók meg a Csongrád Megyei Levéltárban. — Mint az időközben megjelent publikációkból kiderül, e,nemzeti bizottság iratai már eleve a Békés Megyei Levéltár megőrzésébe kerültek. Jegyzőkönyveiből TANÁCS LÁSZLÓ (1974) tett közzé szemelvényeket (95—107.). Ezek ismeretében enyhén szólva túlzottnak vélem PÚJA FRIGYES véleményét, amely szerint ezen. egyébként Lukács Iván iárasbírósági elnök vezette nezmeti bizottság már 1945 tavaszán „valóságos sóhivatalla váll" (PÚJA FRIGYES. 45.). ok BML Nagykopáncsi NB 1945. ápr. 2Í-ei jkv. 14« Un. 35/1945. IS» BML Mezőhegyesi NB 1945. ápr. Il-eijkv. isi BML Mezőkovácsházi NB 1945. ápr. 21-ci jkv. 152 CSML (Ml) Nagylaki NB 1945. ápr. 27-ei es máj. 26-ai jkv. 6 és 12/1945. 142
