Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
ottani polgárőröket, hogy a községi rendészettel és a közbiztonsággal foglalkozzanak, és [...] a közigazgatást hagyják az elöljáróság hatáskörében”.58 5. A szovjet csapatok is létrehoztak parancsnoki hálózatot. A délkeleti országrészre kiterjedő jogköre a szentesi parancsnokságnak volt. Csatiadban a makói parancsnokság volt illetékes. Járási székhelyeken járási parancsnokok működtek; legtöbb községnek is volt parancsnoka. Katonai jelentőségű kérdésekben — mint pl. az élelmiszer-, az állat- és takarmánybegyűjtés — közvetlen utasítási joguk volt. Néhány parancsnok normatív jellegű parancsokat is adtott ki. Ezek kötelezők voltak minden lakosra. Az ilyen sajátos jogszabályok egyik formája az előre nyomtatott kétnyelvű parancs volt.59 Az 1. sz. parancs (Prikáz N° 1) a legfontosabb kérdéseket szabályozta: „Minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését" (I.). Ugyanez vonatkozik a kereskedelmi és ipari vállalatokra is (2.). A parancs intézkedik az infláció meggátlásáról, bevezeti a szesztilalmat, követeli az iskolák, kórházak, orvosi segélyhelyek és kulturális közintézmények működésének megindítását (3.). Lehetővé teszi az istentiszteletek megtartását (4.), gondoskodik a fegyverek, lőszerek és egyéb hadianyagok, valamint a rádiók beszolgáltatásáról (5.), lefoglalja a katonai raktárakat (6.), végül bizonyos rendészeti szabályokat tartalmaz az éjjeli kijárási tilalommal és az elsötétítéssel kapcsolatosan (7-8.). A 2. sz. parancs (Prikáz N° 2) a szovjet katonai parancsnokság által kiadott hadipengő árfolyamát szabályozta; tiltotta az árdrágítást.60 Ezeken a központilag kiadott parancsokon kívül számos község, járás parancsnoka is adott ki normatív jellegű intézkedéseket. Andrejev kapitány, battonyai járási parancsnok 3. sz. parancsa pl. a következőket tartalmazta: „Az én írásbeli engedélyem nélkül a leghatározottabban megtiltom Battonya lakosságának, hogy lakásukba [helyesebben: a lakásokba] akár orosz, akár román katonákat beengedjen.”61 Lakáskiutalásokat is engedélyezett62, sőt rendelkezett bizonyos személyek felvételéről is az igazgatási szevekbe. így pl. elrendelte Gyorgyevics Miléva battonyai lakosnak egy elmenekült községi irodatiszt helyébe való fölvételét.63 A ntezőhegyesi katonai parancsnok a termelőmunka megindítására és a gazdaság vagyontárgyainak megóvására nagy jelentőségű és egyedülálló szabályozást adott ki Hirdetmény formájában, melyet a megye több községében is közzétettek. Ez a rend és nyugalom biztosítását célozza (1.), a munkamegtagadást és a vezetőknek való nem engedelmeskedést szabotázsnak minősíti (2-3.). Közli, hogy a lakosság vagyon és életbiztonsága felett a katonai parancsnokság és a polgárőrség őrködik (4.). Előírja: „Úgy az elhagyott javak, mint a ménesbirtok vagyontárgyait elvimii, fosztogatni tilos” (5.). Akik pedig e tárgyakat elvitték, rablást követtek el (6.), s csak úgy mentesülhetnek a felelősségrevonás alól, ha november 15-éig visszaszolgáltatják őket. A fosztogatóval egy tekintet alá esik az is, aki illetéktelen személytől kapott „ajándékot” (8.), vagy a gazdaság vagyonából gabonát és takarmányt vett magához (9.). A 10. pont bűnpártolásnak minősíti („tudnak róla, de nem jelentik”), ha valaki az 5-9. pontba tartozó cselekményt nem jelenti. A következő szakasz az előbbi pontokban említett dolgok elidegenítésének bejelentésére kötelezi mindkét ügyleti felet (11.). A 12. pont mentesíti azokat, akik megfelelően tudják bizonyítani, hogy náluk lévő *-W CSML Csanád vm. alisp. ir. 17/1445. 5« CSML (Ml) Pitvaros ir. 2027/1944. «" Uo. <>i BML Battonyai főszolgabírói ir. 51/1945. *7 BML Battonyai főszolgabírói ir. X/1945. CSML Csanád vm. alisp. ir. 273/1945. További kinevezéseiről: uo. 715/1945. 127
