Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)
megtámadta a szovjet államot, s ez új helyzetet teremtett. A magyar kormány június 23-án megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, és 27-én csapataink megtámadták a szovjetállamot.39 A szovjetekkel való hadbalépéssel hazánk teljesen belesodródott a II. világháborúba, és a totál háborús viszonyok további nehézségeket róttak a közigazgatásra. Éppen ebből a háborús helyzetből eredően tett előterjesztést Szentes polgármestere a testület 1941. november 7-i ülésén népmozgalmi nyilvántartói, valamint légoltalmi- és levente-nyilvántartói állások szervezésére. Egyébként a „honvédelmi kötelezettségekkel” kapcsolatos teendők ellátását a 280.000/1941. B.M. rendelet is előírta, s az ezzel járó költségeket a belügyminiszter a községekre, városokra hárította. A közgyűlés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta, és a két állás szervezését kimondta. Feladata körébe tartozott a nyilvántartással kapcsolatos ügyek ellátása, a mellé beosztottak irányítása, felügyelete. A nevezett állás beosztásilag közvetlen a polgármester és a helyettese alá volt rendelve. A légoltalmi- és levente-nyilvántartó hivatali pozíció ellátása közé sorolták a levente és légoltalmi nyilvántartási lajstromok vezetését, s e munkakörrel járó akták intézését. A szóbanforgó két állást a közgyűlés választás útján töltötte be, s jóváhagyásra a vármegyei kisgyűléshez terjesztette fel.40 A következő év februárjában a belügyminiszter 152.850/1941. rendeletében utasította a polgármestert, hogy a népmozgalmi nyilvántartás ellátására két dijnoki állást szervezzen. A képviselőtestület belügyminiszter ezen rendeletét a február 23-i közgyűlésen elfogadta,41 és az áprilisi 18-i tanácskozásán határozatot hozott, illetve határozatilag valósította meg a fenti rendelkezést.42 Ez év októberében pedig a polgármester szükségesnek tartotta a népmozgalmi segédnyilvántartói beosztás megszervezését. 1941-ben a város vezetése a népmozgalmi nyilvántartói állás megszervezésére tett ugyan lépést, de a belügyminiszter akkor nem hagyta jóvá, és később is csak két dijnoki állás létesítését tette lehetővé. A népmozgalmi segédnyilvántartői állás szervezését a polgármester és a közgyűlés azzal indokolta, hogy a népmozgalmi nyilvántartás pontos vezetéséhez „nagy fontosságú honvédelmi érdekek fűződnek, s ezért fontos — szól az indoklás —, hogy ezen munkálatok vezetése állandó alkalmazott kezében legyen.” Munkaköri beosztását a népmozgalmi nyilvántartással járó teendőkben, az ezzel kapcsolatos törvényes rendelkezések végzésében, és a hivatal irányításában jelölte meg a közgyűlés. A hivatalt a polgármesterhelyettes felügyelete alá helyezték, s a képviselőtestület az állást választás útján óhajtotta betölteni.43 A nevezett hivatal felállítása, mint azt az adatok igazolják, 1941-ben vált szükségessé, illetve a belügyi kormányzat törvény útján rendelte el. Ez esetben csupán az érthető kevésbé, hogy a város előterjesztését miért nem hagyta jóvá, miért halogatta, hiszen ahogyan az ország beljebb sodródott a háborúba, a „honvédelemmel” járó polgári feladatok akként tornyosultak, nehezedtek a helyi elöljáróságokra, közigazgatásra. Az állást 1943 márciusában a miniszter a 68.283/1943. IV. B.M. rendeletével fogadtad. Az 1941-es esztendőben a népmozgalmi, a légoltalmi és levente nyilvántartói állás megszavazásakor a testület ezen a közgyűlésén tárgyalta Gere Sándor városi adóbehajtó és becsüs társai nevében benyújtott kérelmét. Ezen alkalmazottak azzal a kéréssel fordultak a polgármesteren keresztül a képviselőtestülethez, hogy a városi szervezési szabályrendeletet módosítsa: hogy az adóvégrahajtók az állami rendszerű kisegítő m Magyar történelmi kronológia Szerk.: GUNST PÉTER Bp.. 1968. Tankönyvkiadó) 377. 40 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1941. november 7. 249/kgy.sz. *> CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1942. február 23. 47/kgy.sz. *- CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1942. április 18. 69/kgy.sz. 4-'i CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1942. október 23. 193/kgy.sz. 109
