Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KOLTHAY KOMLÓSSY volt. Feltéve, hogy nem más azonos nevűről van itt szó. 1913—1914-ven békéscsabai kir. járásbírósági írnok. 1927-ben békéscsabai kir. Járásbíróságon irodatiszt. 1929-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinónak mérlegét ellenőrizte. 1929-ben a Szegedi Téglagyár Társulat igazgatója. 1931-ben Békéscsabán kir. járásbírósági irodatiszt, és ugyanez az 1932-es esztendőben. Alaposan feltehető azonban, hogy a kaszinó tag és téglagyári igazgató más személy, mint a járásbírósági tisztviselő. Ez még felderítendő. 278, 287, 289. Kolthay Alajos (Stomfa, 1881. márc. 10.—?) atyja Alajos, anyja Hlaszni Anna. Iskoláit Monoron és Pozsonyban végezte. Majd főiskolai tanárképzőt látogatott Budapesten. 1904-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerez és 1906-ban Kapuváron, 1908-ban pedig németországi, svájci és olaszországi út után. Győrött tanít. 1912-ben kerül Szegedre, az itteni polgári iskola keretébe tanárként. Ugyanezen esztendőben résztvett a Hágai Konferencián. 1914-ben Túrócszentmiklósra kerül az ottani Állami Polgári Fiú- és Leányiskolához. 1916-ban a Hódmezővásárhelyi Állami Polgári Fiúiskola igazgatója. 1919-ben a Szegedi Kir. Tanfelügyelőségen dolgozik. 1921—1930. években szegedi, Pest megyei, csongrádi, Csanádi, csonka Arad megyei polgári tanulmányi felügyelő. 1932-ben polgári isk. tankerületi kir. főigazgató Szegeden, a DEMKE igazgatósági tagja, tagja a Szeged- Alsóvárosi Általános Elemi Iskola gondnokságának, a Szeged, Csongrád, Torontál és Arad megyei polgári iskolai tanfelügyelő. 1935-ben tanügyi főtanácsos. 1936-ban a Szegedi kir. Tankerületi Főigazgatóság főigazgató helyettese. Szakíró. 1937-ben a szegedi polgári iskolai tankerületi főigazgató, a Polgári iskolai Tanárképző Főiskolának igazgatósági tagja, tanügyi főtanácsos és szegedi tankerületi főigazgatói előadó. 1942-ben tankerületi főigazgató-helyettes, polgári iskolai szakelőadó és városi törvényhatósági bizottsági tag. Szegeden kötött házasságot 1914. július 18-án Kátay Irén Annával. Nem ismeretes, hogy házasságából gyermekek származtak-e. 278. Komáromi György (Ottomány, 1817. febr. 11.—Salzburg, 1872. ápr. 29.) atyja György földbirtokos, anyja Vay Anna, vajai „koji” elő- név viselésére jogosított nemes. Gondos nevelésben részesült. Fényes eszű, európai műveltségű volt. Középiskolát és egyetemet is végzett, jogot hallgathatott. A közigazgatási pályára lépve 1839-ben Szabolcs megye szolga- birája volt. 1843—1844-ben Bihar megye országgyűlési követe és az maradt 1847—48-ban is. Résztvett az 1848-as mozgalmakban és ekkor országgyűlési képviselővé választották. Károly István alapította huszárezred első tisztje, századosa. 1849-ben Világos után hadbírósági eljárás indult ellene, amelynek során elítélték sáncrabságra és Josefstadtba szállították. Szabadulása után először a Bihar megyei birtokán gazdálkodott, majd Párizsban élt. A Klapka légió egyik szervezője. 1867-ben amnesztia után visszatér, Budapesten az István Szálló lakója lesz és egy utazás közben elszenvedett baleset következtében halt meg 56 évesen. Felesége Csáky Rozália grófnő volt, akitől György fia származott. 8. Komjáthy Béla (Kárász, 1847. jan. 24.— Budapest, 1916. okt. 27.) komjáti nemes. Atyja Pál, anyja Kállay Eulália. Iskoláit, gimnáziumot Sárospatakon, Debrecenben és Lőcsén végezte, majd Kassán és Pesten a jogakadémián és az egyetemen jogot hallgatott. 1867—1868-ban joggyakorlatát Szabolcs megyénél töltötte le mint tb. jegyző. 1869-ben tett ügyvédi vizsgát Budapesten és gyakorolta az ügyvédséget. Bekapcsolódott a közéletbe és a politikába. 1875-ben, 1878-ban és 1880- ban a kunszentmártoni kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. 1884-ben, 1892-ben és 1896-ban pedig a karcagi és ceglédi kerület országgyűlési képviselője volt. 1879-ben a Szegedi kir. Biztosi Tanács tagja. Jogi szakíró. Az árvízvédelemmel kapcsolatban kifejtett tevékenységéért királyi elismerésben részesült. 1880-ban „Szeged veszedelme” címén gunyo- ros eposzt jelenítetett meg. Kellemes társalgó és humoros előadó volt. 1879-ben, december 20-án a kaszinó 50. éves fennállása alkalmával rendezett banketten résztvett. Házasságot kötött Freyseisen Matild, sonnenbergi nemes nővel, amely házasságából Zoltán és Pál gyermekei származtak. 159, 160, 160, 160, 161. Komlóssy Ferenc Dávid (Szelezsény ? 1797.—Pest, 1860. jan. 13.) 1811-ben iskoláit otthagyva Pesten fellépett színészként. 1811—1814-ig már gyermekszínészként rendszeresen szerepelt Pesten. 1814-ben Székesfehérváron, 1815—1818-ban Miskolcon, 1819—1823-ban Székesfehérváron és 1824-ben a dunántúli túrán szerepel. 1825-ben Veszprém, Zombor, Szabadka, Baja, Balaton- füred turnén vesz részt. Később a Magyar Nemzeti Színház igazgatója. 1840-ben vendégjátékon volt Szegeden, opera és színmű társulatával. Korábban járt Pozsonyban és Komáromban. Majd a Dunántúlon, de megfordult 1826-ban Szegeden is, ahol a városháza színházi termében játszott. Ezt a színházat ő nyitotta meg. 1827—1833-ban ismét vidéken turnézik. 1834-ben Kassán szerepel. 1838-ban a Pesti Nemzeti Színház főrendezője. 1842-ben Kolozsváron, Székesfehérváron és Debrecenben szerepel. 1843—1844-ben a Nemzeti Színház könyvtárnoka, gazdája, számvevője. 1840—1846 években Szegeden szerepelt társulatával. 1860-ban jelent meg „Adatok a színművészetről” című dolgozata. író és színműíró volt. 1821-ben feleségül vette Czégényi Er155
